A hagymáról ismert Makó határában néhány éve egy fiatal gazda, Kocsis Gábor, belevágott a pisztáciatermesztésbe. Célja, hogy bizonyítsa: a hazai éghajlat és talaj alkalmassá teszi a pisztáciát, amely eddig főként Kaliforniából, Iránból és Törökországból érkezett exportként az országba, írja a Street Kitchen cikke.
A makói ültetvényen jelenleg körülbelül 240 pisztáciafa áll szabályos távolságban, a növények 4–5 évesek és kezdik mutatni a fejlődés jeleit. Egy fa termőre éréséhez minimum öt év szükséges, míg a jelentős terméshozamot, évi 20–50 kilogrammot, általában tizenöt év elteltével érik el.
Kocsis Gábor egy külföldi szakértői csoport segítségével elemezte az éghajlatot, és a vizsgálat kimutatta, hogy a dél-alföldi időjárás ideális a pisztáciának: meleg, száraz levegő, kevés csapadék, sok napsütés, magas páratartalom és enyhe tél várható. A sikerhez azonban szükség van kitartásra, időre és a tapasztalatszerzésre.
A Maros folyó közelsége különösen előnyös a fiatal ültetvény számára, mivel a pisztácia ugyan szárazságtűrő, de a fiatal fák érzékenyek, ezért a rendszeres, mértékletes öntözés kulcsfontosságú. Az ültetvény vízellátása így biztosított, ami jelentősen támogatja a növények fejlődését, teszi hozzá a cikk.
A pisztácia ráadásul kézi porzást igényel, mivel a fák nem önbeporzóak. Kocsis és édesanyja ecsettel, fáról fára haladva végezték a beavatkozást napokon át, hogy elősegítsék a termés kialakulását. Az idei szezonban néhány kilogramm termés született, ami fiatal ültetvénynél jó jelnek számít Kocsis szerint.
Érdekesség, hogy a pisztácia a szedés előtt, a késő nyári és kora őszi betakarítás idején nyílik szét, így a zöld belsejét már októberi szüretkor meg lehet figyelni. A régi hiedelem szerint a fa alatt álló szerelmespárok, ha hallották a repedés hangját, hosszú és boldog közös életre számíthattak.
A természet azonban beavatkozik: a madarak az idei évben nagy részét lecsipegették a termésnek, ami nehézséget okozott a fiatal gazdának. Kocsisék kísérleteznek a növénytakarókkal és védekezési megoldásokkal, a jövőben madárháló és természetbarát riasztók bevetésével tervezik a termés védelmét.
Az ültetvény mellett olajfák is nőnek, bár ezek jelenleg másodlagosak. Kocsis a Balaton-felvidéken tevékenykedő másik hazai pisztáciatermesztővel rendszeresen egyeztet, mivel Magyarországon még kevés a tapasztalat, így minden szakmai tudás értékes a metszés, fagykár és talajtakarás szempontjából.
A makói ültetvény jelenleg kísérletnek számít, de a hosszú távú cél világos: stabil, eladható magyar pisztáciatermést biztosítani a hazai piac számára. A makói pisztácia íze frissen szedve édesebb és világosabb, mint a bolti import, megtartva a jellegzetes aromát, és potenciálisan a hazai gasztrokultúra része lehet.
