Tíz évre titkosították a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, ezért az Átlátszó pert indított a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos mindez, így a vasúttársaságnak ki kell adnia azt. A lap egyébként arról ír, hogy semmivel sem érvelta a vasúttársaság amellett, mi is az, amit a vasútvillamos-projekt kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.

Az Átlátszó cikke szerint a tanulmányban ugyanis csupa olyan érdekes adat lehet, mint például a tervezett utasszám, vagy éppen az, hogy honnan csábítanának át a vasútvillamosra az utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. A MÁV szerint ezek döntéselőkészítő adatok, holott a vasútvillamos már rég üzemel. A bíróság első- és másodfokon is az Átlátszónak adott igazat.

A bíróság kimondta, hogy a MÁV mint „alperes, mint leányvállalat az újonnan létrehozott vasúti vonalhoz történő járműbeszerzés révén a közszolgáltatások ellátásában részt vesz, így minden, a kezelésében álló adat közérdekű adat.” Továbbá azt is, hogy „a beruházás közpénzből valósul meg, így a megvalósíthatósági tanulmány közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat”.

A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú testülete arra is emlékeztetett, hogy „a megtagadási ok alapján nyilvánvaló és az alperes által sem vitatott, hogy egy már meghozott, a megvalósíthatósági tanulmányon is alapuló döntés folytán került sor a szerződések megkötésére, és a teljesítési határidő csak a másodfokú ítélethozatalt követően jár majd le, mivel a szerződések szerint akkor tekinthető befejezettnek a projekt, ha az fizikailag és pénzügyileg is befejezett.

Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a MÁV a perben nem hozott érveket arra, miért is kellene 10 évig titkolni a megvalósíthatósági tanulmányt. „Emellett a fizikai és pénzügyi befejezés a már megkötött szerződések teljesítéséhez kapcsolódik, s bár az feltételez teljesítésre vonatkozó döntéshozatalt, azonban az alperes azt sem adta elő, hogy a kiadni kért megvalósíthatósági tanulmány az e tárgybeli döntéshozatalhoz mennyiben szükséges”.

A bíróság szerint „az adatigénylés megtagadásának szempontjait, indokait tehát az alperes már nyilvánvalóan a pert megelőzően ismerte, s a terjedelmes bírói felhívást követően a tárgyaláson előadhatta volna”, de nem tette. A jogerős ítéletet a MÁV még a Kúrián támadhatja meg. Ha nem teszi, akkor hamarosan ki kell adnia a tanulmányt. A perköltség 300 ezer forintba került, amit az állami cég fizetett közpénzből.