Szegedi Uj Nemzedék, 1921. március 4. – A fővárosi mozik néhány hónap óta ujszerü attrakciók szinrehozatalával kedveskednek a közönségnek. Egyidőben ugyanis a filmképek vetitésével szinészeket és szinésznőket léptetnek fel, akik kabaré dalokat énekelnek, sőt apróbb kis szinjátékot is előadnak. Ezt különben a szegedi közönségnek nem kell magyarázni, mert a divat már tombol Szegeden is és az itteni közönség is tudja már miről van szó. A filmrevü se nem szinház, se nem mozi, hanem mindkettőnek a keveréke, amely külön-külön még talán megállja a helyét, együttvéve azonban olyan, mintha a tojásos velőt összekevernénk káposztával. Csak a jó gyomru közönség tudja élvezni, mig a finomabb izlésüek, akik a filmet még becsülik valamire, elfordulnak tőle. Az bizonyos, hogy a mozijátékok müvészi szinvonalát nem emeli és a kultura szempontjából sem teszi előnyösebbé.

De közönsége azért van Szegeden is és itt hatalmas versenytársa lett a szinháznak, ami tudvalevőleg Budapesten már a közönség sokféle rétegeződésénél fogva sem történhetik meg, mert a szinházaktól nem von el számbavehető publikumot. Szegeden azonban mások a viszonyok és itt a különben is nehézségekkel küzdő szinháznak érzékeny károkat okoz.

Épen ezért a városi szinház tagjai tegnap egy memorandumot nyujtottak át Botka Sándor dr. államrendőrségi tanácsos, főkapitánynak. A memorandumban elpanaszolják a szinészek, hogy a mozik a filmrevük előadásával katasztrófába sodorják a szinházat és ha ez igy tart rövid időn belül 100 család marad kenyér nélkül.

Az ügy elintézésére nézve ma kérdést intéztünk Rátky Béla államrendőrségi fogalmazóhoz, kinek a memorandumot elintézés végett kiadta a főkapitány.

— A vigalmi szabályzat szerint – mondotta – a szinházi szezon kezdete előtt 14 nappal és annak tartama alatt mükedvelői előadások kivételével, más rendes szini előadások nem engedélyezhetők. Állandó mozgófénykép szinházakban pedig eredetileg csak a tanács adhatott engedélyt szinielőadások tartására. Ezt az utóbbi pontot a miniszter megváltoztatta oly kép, hogy az engedélyeket fenntartotta saját magának és egyelőre az a helyzet áll fenn, hogy a moziknak szabad kabaré előadásokat rendezniük és igy őket ettől eltiltani az államrendőrségnek nem áll módjában.

Az államrendőrség azonban kötelezni fogja a mozikat arra, hogy már 3 nappal előtte bejelentsék, kiket akarnak felléptetni és milyen müsorral. A müsort azonban az előadások napján délelőtt 9 óráig elegendő lesz bemutatni.

Az államrendőrség azután esetről-esetre birálja el, hogy megengedi-e az előadások tartását, vagy nem. Az államrendőrségnek tehát csupán korlátozó intézkedéseket lehet életbe léptetnie. Előre látható azonban, hogy nem késik soká egy olyan kormányintézkedés, mely ezt a szinházak elevenjébe vágó kérdést országosan szabályozza.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Uj Nemzedék című lapban jelent meg 1921. március 4-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.