
Illusztráció: Fortepan
Alföldi Ellenzék, 1904. január 20. – A kisteleki vásárra ellátogatott a halál is. Nem a vén kaszás, halálfejes halál, aki embereket szokott learatni, hanem most az egyszer Halál István csanyteleki ember, aki mint kiderült nem kevésbbé réme az élőknek, mint a sirásó névrokona, mert ahány lopás csak történt, azt mind a Halál hosszu ujjai eszközölték. Igen gyakorlati érzékü embernek bizonyult Halál István, mert amint a csendőrök vallatására elmondotta, 1 kor, 60 fillérrel indult utnak gyalogszerrel mezitláb Kisteleknek és ennyi vagyonnal egy pár csizmát akart elsősorban keriteni, – tekintettel a lucskos időre, – aztán kikerült a bekecs alól egy pár szőrlószerszám, – amelyhez talán még lovat és kocsit is akart volna szerezni István gazda és hogy ha már igy bevásárolt volna Kisteleken, nehogy az anyjuk megszidja, mert későn talál hazakerülni, feltekintett Magyar István órásnál egy ezüst órát láncostul, mely Halál szomszédnak megmondta volna, hogy hányat ütött az óra. De hát a Halál akármilyen nagy ur is, ezuttal pórul járt, mert éppen akkor csipték fülön a szemfüles csendőrök, amikor Kucsera Ferenc szegedi kereskedőtől egy dohánytárcát akart elemelni s most benn elmékedik a hüvösön, hogy hiába még a Halál se olyan nagy ur mostanában, mint amilyen régen volt.
Ez a cikk eredetileg az Alföldi Ellenzék című lapban jelent meg 1904. január 20-án. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.