Vásárhelyi különlegesség

Illusztráció: Fortepan

Vásárhely és Vidéke, 1901. november 17. Nem nevezhetjük egyébnek a tanács azon rendelkezését, mely egyuttal a tisztelt hatóságnak szépészeti felfogását is kacagtatóan jellemzi, hogy a vásártéren átvonuló makadámut két oldalára disztelen kerékvetőket rakatott szép sorjába. Valósággal különlegesség ez, a minthogy különlegesség nekünk az egész közigazgatásunk, amennyiben nehezen hisszük, hogy volna csak egyetlen egy város is még az országban, amelyiknek központján a legszebb és legtágasabb tér közepén keresztül vonuló ut oldalaira, egy szálloda és felsőbb iskolák közvetlen közelében kerékvetőket rakattak volna. Más városokban, sőt falvakban is, fákkal ültetik be az utak széleit s kerékvetőket csak a határon, olyan helyeken helyeznek el, a hol ezt a forgalom biztonságának érdekei megkövetelik, mig nálunk, a mi derék tanácsunk a város kellős közepén is alkalmazza azokat, mert halvány sejtelemmé sem bir a szépészeti kivánalmakról. Azután csudálkozunk, ha a városunkban megfordult idegen kicsinylőleg nyilatkoznak rólunk, holott összevetve a villanyvilágitást ezekkel a csufságos kerékvetőkkel, épen ugy nézünk ki, mint Karvalynak egyik festeményén a gatyás tanyai legény, ki czilinderkalapban tart parádét.

Ez a cikk eredetileg a Vásárhely és Vidéke című lapban jelent meg 1901. november 17-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.