Szegeden senki se törődik a munkásokkal (mással se nagyon)

Szegedi Napló, 1921. október 17. – A női szabómunkások sztrájkja egy héttel ezelőtt kezdődött és még egyre tart. Érdeklődésünkre munkásrészről a következőképen informáltak bennünket: öt cég dolgoztat csak Szegeden férfimunkásokkal. Kup, Berényi, Kelemen, Kertész és Wigner. Ezekre terjed tehát a sztrájk.

— A mi követelésünk, – mondják a munkások – csak oda terjed, hogy a szegedi főnökök adják meg azt a javitást, amit a pestiek megadtak. Reméljük, hogy ezt el is érjük. Kup Gyula már meg is egyezett igy a munkásaival. Pedig, mondják tovább, Kupéknál egész évben van munka, mig a többieknél mi csak hét hónapon át dolgozunk, a többi hónapokon sétálni küldenek bennünket. Ezért kevés a kereset, hiszen hét hónap alatt egész évre valót kell szerezni.

— Nem akarunk üzleti titkokat elárulni, mert ez nem volna illő és a szakmát is rontja, de a női konfekciós árak olyanok, hogy nem kell a munkástól elvonni a keresményt. A mai fazónárak mellett jut is, marad is. A hölgyek jól fizetik a jó munkát.

— Azt se lehetne mondani, – mondta az egyik szabómunkás – hogy szerénytelenek vagyunk. Hisz a pestiek kedvezményes ellátást, olcsó hatósági kenyeret kapnak, míg Szegeden senki se törődik a munkásokkal (mással se nagyon), mi a piacról élünk, méregdrágán. És kérem, ha a cégek egész évre adnak szerződést, akkor mi elállunk a többi követelésünktől.

Hangsulyozták végül, hogy a mozgalom távol áll minden politikától, sőt a munkások és a munkaadók közötti föltétlen harmóniára törekszenek. — Nem kell tőlünk a békességet félteni – mondották. – Ha nem sikerül a megegyezés, ekérjük a munkakönyvünket és elmegyünk Szegedről. Sehol sem oly nehéz a munkás helyzete, mint itt. Tessék elhinni uram.

Elhittük.

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Napló című lapban jelent meg 1921. október 17-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon A rovat további cikkei itt olvashatók.