Illusztráció: Lőrinczi Ákos / Fortepan

Szegedi Híradó, 1923 április 17. – A keresztény társadalom nagy felháborodásával találkozott az az incidens, amely a rókusi templomban 1922 karácsonyán az éjféli misét csaknem megakasztotta. Két fiatalember ittas állapotban betért a templomba, egymást átkarolva löngézett ott fel és alá, hangosan nevetgélt, majd a Mária oltár elé letérdelve, ott kereszteket vetettek.

Az ájtatoskodásukban megzavart hivők a botrány okozása miatt feljelentették a két fiatalembert, akiknek egyike azonban fiatalkoru, a másik K. I. pedig még nem nagykoru. A szegedi járásbiróság elé kerülvén az ügy, az bünösnek mondotta ki őket vallás elleni vétségben és egy egy hónapi fogházra, valamint 5—5000 korona pénzbüntetésre itélte őket. Az itéletet azonban három évre felfüggesztette.

Felebbezés folytán az ügy a törvényszék felebbviteli tanácsa elé került és ott ma Fischer Frigyes elnöklete alatt itélkezett a biróság. Miután az előadó biró ismertette a per anyagát, Papp Sándor dr. ügyész kérte a járásbiróság itéletének sulyosbitását és a felfüggesztés megszüntetését. Akármilyen részegek voltak is, ugymond, ösztönszerüleg érezniök kellett volna, hogy abban az állapotban nem szabad templomba betérniök.

A védő ezzel szemben azt vitatta, hogy botránkoztatási szándékuk nem lehetett a fiatalembereknek és kérte a biróságot, hogy legalább enyhitse a büntetést, mert remélhető, hogy a büntetőeljárás maga annyira bevésődik a fiatalemberek emlékezetébe, hogy javulásukra biztos kilátás van. Különben is családjukkal élnek együtt és a családi környezet mindenesetre a javulás irányába tereli majd őket.

A törvényszék felebbviteli tanácsa ezután meghozta az itéletet. Megállapitotta elsősorban, hogy a fiatalabbik vádlott, aki december 24 én, a tett elkövetése napján töltötte be 18-ik életévét , még fiatalkorunak számit, ezért vele szemben az elsőfoku biróság pénzbüntetését megsemmisitette. Miután azonban intelligens létükre azon a keresztény ünnepen annyira lerészegedtek, hogy abban az állapotban ilyen vétséget kövessenek el, a járásbiróság itéletének felfüggesztő részét is megsemmisitette. Egyebekben az itélet ellen a vádlottak védője a királyi táblához felebbezett.  

Ez a cikk eredetileg a Szegedi Híradó című lapban jelent meg 1923 április 17-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból válogatva mutatjuk be, miről olvashattak a szegediek harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.