Ez a cikk eredetileg a Délmagyarország című lapban jelent meg 1912. október 4-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból szemezgetve mutatjuk be, mik foglalkoztatták a régi szegedieket harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.
A késedelmeskedő Zala
Illusztráció: Lőw Miklós / Fortepan
Délmagyarország, 1912. október 4. – Két éve már körülbelül annak, hogy Zala György szobrászmüvész késziti Szeged számára Deák Ferenc szobrát. Kissé különös, hogy a szobor ennek dacára nem akar elkészülni. A tanács már régebben megsürgette a müvésznél a szobrot, mire Zala azt válaszolta, hogy teljesen elkészült a nagy mü, csak kiöntésre vár a minta. Valószinü azonban, hogy a szegedi Deák-szobornak még a mintája sem készült el. A Széchenyi-szobor avatása is azért késik, mert a Deákéval egyidőben akarják megtartani. A Deák-szobornak eddig csak a betonalapzata van meg. Most még a kőtalapzata is hiányzik. A városi tanács ismét megunta bevárni Zala György müvészi ihletének a megérkezését s most szokatlanul erélyes hangon sürgeti meg tőle a szobrot. Megkérdezi a müvészhez intézett iratában, hogy a mintát mikor adta az ércöntőmühelybe? Mikorra remélhető végre a szokatlanul hosszura, eddig majd két évre nyuló öntésnek a befejezése? Mikorra várható a kész szobornak Szegedre szállítása? Miért nem intézkedik a müvész a kőtalapzat mielőbbi fölállitása iránt?
Sürgős választ, sürgős intézkedést kér a tanács, mert mint mondja, további késedelem esetén, sajnálattal bár, de kénytelen volna a müvészt a szerződés betartására birói uton kényszerinteni. Ez nem jelentené ugyan a szerződés fölbontását, de jelentené nagyobb birság kirovását.