100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Délmagyarország, 1927. július 15. – A Dalosszövetség szegedi hangversenyének rendezői azt kérték a város tanácsától, hogy a hangverseny időpontjára a város javíttassa ki a szobrok elkopott feliratait. A mérnökihivatal jelentése szerint ez a munka 1740 pengőbe kerülne. A tanács a kérelmet nem találta teljesíthetőnek.
„A szegedi szobrokat felirat nélkül is meg kell ismerni — mondotta a polgármester — Deákot, Rákóczit és Kossuthot felirat nélkül is megismeri mindenki. Vásárhelyi Pált felirattal is Petőfinek nézik, míg a Széchenyi-szoborra még felirattal sem ismernek rá. Tehát sok értelme nincs az új feliratnak” — fejezte be az elutasító határozat indokolását a polgármester.
Ez a cikk eredetileg a Délmagyarország című lapban jelent meg 1927. július 15-én. Napszemle rovatunkban korabeli helyi és országos lapokból szemezgetve mutatjuk be, mik foglalkoztatták a régi szegedieket harminc, száz, vagy éppen százötven évvel ezelőtt, ezen a napon. A rovat további cikkei itt olvashatók.













