100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban pénteken nyílt tárlat a mohácsi csata dél-alföldi következményeiről és a hódoltság koráról. A kiállítás október végéig látogatható, több szegedi kötődésű tárggyal és lelettel – közölték a szervezők az MTI-vel.
Miközben a mohácsi csata napjának eseményei viszonylag jól ismertek a magyar történelem iránt érdeklődők számára, az már kevéssé köztudott, hogy a felgyújtott Budáról hajóhídon Pestre átkelő török sereg kétfelé vált. A keletebbre vonuló, Ibrahim nagyvezír vezette egységek menet közben a Duna–Tisza közét végig dúlva érték el saját területüket. A közlemény szerint a két seregtest elől déli irányban menekülők által hatalmasra duzzasztott bácsi tábor elpusztításának talán több áldozata volt, mint magának a mohácsi csatának.

Mint Törőcsik István, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, a tárlaton régészeti leletek segítségével mutatják be a visszavonulás útját. A török seregek nyomán halál és pusztulás járt, a menekülők közül a módosabbak éremegyütteseket, a kevésbé gazdagok pedig munkaeszközöket, például ekéket rejtettek el, amelyek közül az ásatások során előkerült több leletegyüttest is bemutatnak.
A látogatóközpontban tablók és a szegedi Móra Ferenc Múzeumból, a kecskeméti Katona József Múzeumból, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárból és a Magyar Nemzeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak segítségével mutatják be a török hatalom konszolidációját, a török uralom időszakát, a végvári harcokat.
„A térségben élők számára az időszak különösen nehéz volt, hiszen mindenki ellenségként tekintett rájuk. A török vár árnyékában élő szegedi polgárnak volt miért tartania az erődítmény uraitól, ahogy a felvidékről portyázó magyar katonák is igyekeztek megsarcolni a falvak, mezővárosok lakóit, ráadásul a hitújítás nyomán kialakult villongások is megosztották az itt élőket” – mondta a szakember.
„Az október 31-ig látható kiállítással néhány toposzt is szeretnének eloszlatni, a többi közt azt, hogy a hódoltság török volt. A térségben a folyamat döntően délszláv népesség mozgásával járt. A tárlókban így láthatók a közösségre jellemző ékszerek, hajtűk, gyűrűk, övcsatok, de bemutatják a magyar kézműveskultúra néhány szép darabját, és a kor mindennapjait meghatározó fegyvereket is” – mondta a kurátor.
Keveset tudni a török Szegedről, pedig várát a híres utazó, Evlia Cselebi által megörökített helyi hagyomány szerint a híres építész, Szinán tervezte.
Még kevesebbet tudni a török palánkvárak világáról, pedig egy ideig a szeri monostor épületét is ilyen célra használhatták. Maradtak fenn feljegyzések azonban a Kalocsa közelében egykor álló szentkirályi palánkvárról, amelynek makettrekonstrukciója is látható.
Számos leletet fémkeresős kutatások során találtak meg, ezek közül talán a legérdekesebbek pénzhamisító műhelyek működésére utalnak. Előkerültek verőtövek, kikalapált, kör alakú rézlemezkék, félkész lapkák, valamint a készítés során hátramaradt fémhulladékok.
A pénzhamisítók a rézvereteket ónozással vagy ritkábban ezüstözéssel igyekeztek az eredeti, I. Ferdinánd, I. Rudolf császár vagy Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem által veretett érmékhez hasonlóvá tenni.













