Több vajdasági és dél-alföldi településen is járt kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerbiában gazdasági beruházásokat adott át, itthon pedig lakossági fórumokra látogatott az MTI beszámolója szerint.

A miniszter Szabadkán az Avgerinos Kft. 680 millió forintos mezőgazdasági fejlesztésének átadásán vett részt, amelyből 307 millió forintot a magyar állam állt. A beruházással a csonthéjas és szárított gyümölcsök feldolgozási kapacitását bővítik, ami a térség gazdálkodói számára jelenthet többletpiacot, hiszen a cég több terményt vásárol majd fel.

A vajdasági Oromhegyesen a Bata Kft. mintegy 800 millió forintos – ebből 320 millió magyar állami támogatás volt – fejlesztését adták át. A közúti árufuvarozással foglalkozó vállalat az elmúlt években jelentős növekedést ért el, és a térség egyik meghatározó szereplőjévé vált.

A két vajdasági helyszínen Szijjártó arról beszélt, hogy a határon túli magyar közösségek megerősítésének kulcsa a gazdaság fejlesztése. Ennek kapcsán felidézte: eddig több mint 16 ezer darab, 183 milliárd forintnyi beruházást támogattak 89 milliárddal. A vajdasági gazdaságfejlesztési programot a jövőben is folytatnák szerinte.

Makón, egy lakossági fórumon már elsősorban belpolitikai és gazdasági kérdésekről beszélt. Az energiaárakról szólva az orosz import szerepét említette: „Hadd mondjak valamit az oroszozóknak meg a kémezőknek. Barátaim, az a helyzet, hogy ha nem tárgyaltam volna ki nektek az orosz olaj meg az orosz gáz magyarországi importját, akkor háromszor annyit fizetnétek a rezsire” – fogalmazott a miniszter. Egyébként azt több szakértő is cáfolja, hogy az orosz gáz egyértelműen olcsóbb lenne, mint más alternatívák, tavaly például az Átlátszó podcastjében volt erről szó.

Csanádpalotán inkább külpolitikai témák kerültek elő. Szijjártó arról beszélt, hogy Magyarország több országgal – köztük az Egyesült Államokkal, Törökországgal, Szerbiával, Oroszországgal és Kínával – is fenntartja a kapcsolatot, és ezek az egyeztetések a gazdasági és biztonsági együttműködést szolgálják. Szerinte Magyarország számára fontos a különböző nagyhatalmakkal fenntartott kapcsolatok egyensúlya.

Előkerült Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, akinek így üzent a külügyminiszter: „Minden kétséget kizáróan kiderült, hogy Brüsszel is aktív szereplője a magyar kormány elleni külföldi titkosszolgálati beavatkozásnak, és Kaja Kallas tényleg nem érti, hogy a nemzeti érdeket nem fogjuk feladni a választási beavatkozás ellenére sem.”

Hétfőn került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amin Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról beszél, hogy európai szolgálatok lehallgatták Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetését. A Fidesz és a kormánymédia szerint Panyi Szabolcs segített ezeknek a szolgálatoknak, ő azonban azt mondja, hogy semmi köze a külügyminiszter lehallgatásához.

„Az arról szóló beszámolók, hogy a magyar külügyminiszter állítólag egyeztethetett a zárt ajtós, miniszteri szintű Tanács-üléseken elhangzottakról az orosz külügyminiszterrel, rendkívül aggasztóak, és elvárjuk a magyar kormánytól, hogy tisztázza a helyzetet” – ezt már Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője közölte újságírói kérdésre válaszolva hétfőn.