100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Több háziorvosi körzetben ma is a Covid idején bevezetett, előjegyzésre és telefonos egyeztetésre épülő rendszer szerint fogadják a betegeket. Elterjedt a telemedicinális ellátás gyakorlata is, amikor az orvos és a beteg nem személyesen találkozik. Egy szegedi férfi a Magyar Orvosi Kamarához fordult emiatt.
„Az én szelíd nejem dühöngve jött haza a háziorvosától, mert az rápirított, hogy miért ment a rendelésre időpontkérés nélkül” – mondta a Magyar Narancsnak a szegedi Török József. A cikk szerint a betegek a pandémia idején szoktak hozzá ahhoz, hogy előbb telefonon vagy e-mailben kérjenek időpontot, és több praxis azóta is fenntartja ezt a rendet.
A férfi hat közeli körzetet keresett fel, amelyek mindegyikében jellemző ez a gyakorlat, sőt öt helyen ki is függesztették az ellátási szabályokat. A gyermekorvosi rendelésen is hasonló rendszert tapasztaltak.
Török József a rendelőben kifüggesztett dokumentum fotóját mellékelve írt a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi tagozatának, mert álláspontja szerint a hatályos szabályozás nem ezt a működési rendet írja elő. A kormányrendelet alapján a háziorvos a rendelési idejében köteles ellátni a hozzá forduló betegeket, alapvetően érkezési sorrendben, ugyanakkor biztosítania kell az előjegyzés lehetőségét is.
Egy 1997-es egészségügyi törvény rögzíti az ellátáshoz való jogot és a sürgős szükség esetén nyújtandó egészségügyi szolgáltatás kötelezettségét. Török szerint a kifüggesztett tájékoztató megtévesztő, és előfordult, hogy az öt óráig tartó rendelésen a négy óra előtt telefonáló betegnek azt mondták, ne menjen aznap, mert tele a rendelő, miközben a váróban ketten ültek, „és közben megy a telefonos távgyógyászat”.















