Több mint húszezer pulykát kell leölni Szentesen

Újra megjelent a madárinfluenza Csongrád-Csanádban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma két hízópulykatartó gazdaságban mutatta ki a vírus magas fertőzési képességű altípusának, a H5N1-nek jelenlétét.

Közleményükben azt írják, Szentesen két gazdaságot, egy 4800 és egy 18 800 baromfit számláló állomány kell felszámolni. A madárinfluenza gyanúja szokás szerint azért merült fel, mert a szokásosnál több madár pusztult el. Az állatok leölését és a járványügyi nyomozást már megkezdték. Addig is a gazdaságok körül 3 kilométer sugarú védő- és a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetek működnek.

Mint a Nébih emlékeztett, az országos főállatorvos már október közepén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik zárt tartását, míg a háztáji állományoknál a zárt helyen történő etetést és itatást írta elő.

A zárt tartás abban segít, hogy a baromfik és a vadon élő madarak érintkezését minimálisra csökkentsék a gazdák. A járványügyi intézkedések betartása így kulcsfontosságú a vírus bejutásának megelőzésében, mivel a kórokozó továbbra is jelen van a vadon élő madarakban, figyelmeztettek.

Legutóbb tavaly novemberben, szintén Szentesen bukkant fel vármegyénkben a madárinfluenza H5N1 altípusa, akkor több mint 40 ezer hízópulykát kellett leölni.

A vírus Csongrád-Csanádban gyakorlatilag már megszokottá vált az utóbbi években, kisebb-nagyobb hullámokban 2018 óta visszatér, azt megelőzően pedig 2006-ban volt egy nagy fertőzés, amikor teljesen padlóra is került az ágazat. Az utóbbi évek fertőzési gócpontja szinte kivétel nélkül Kiskunmajsa és az attól pár tíz kilométerre lévő telepek voltak, ugyanis errefelé „hegyén-hátán vannak a víziszárnyas gazdaságok” – jegyezte meg korábban a Szeged.hu cikke.

A kormány 2025 áprilisában jelentette be, hogy még fizetne is azért a víziszárnyastartóknak, ha vállalják, hogy 3 évig nem termelnek. Nagy István agrárminiszter akkor úgy magyarázta a támogatás célját, hogy a telepek sűrűségének csökkentésével mérsékelnék a járványok kialakulásának kockázatát. A bejelentés előtt gazdák tüntettek a járványügyi intézkedések ellen, egyesek úgy tartották, a kisebb gazdaságok megszüntetése a cél ezekkel.

Tavaly májusban írtunk arról, hogy az újra és újra felbukkanó állatjárványok elleni védekezésben egy új szegedi fejlesztés segíthet. A speciális légtisztító az Szegedi Tudományegyetem tesztelése alapján zárt terekben akár 70–100 százalékkal is csökkentheti a levegőben található mikroorganizmusok számát. Ez persze nem váltja ki a hagyományos járványvédelmi eszközöket, de hatékonyan kiegészítheti azokat.