100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Újabb utórengést érzékeltek szerda délután Csongrád térségében, közölte a katasztrófavédelem honlapján. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint szerdán 15:48 perckor 2,5-ös magnitúdójú földrengés keletkezett Csongrád térségében. A lakosság az epicentrum közelében érezhette a földrengést, eddig Csongrádról érkeztek bejelentések az obszervatóriumba, de kárról egyelőre a katasztrófavédelemnek nincs tudomása.
„Ma is kipattant egy kisebb, a lakosság által is érezhető utórengés Csongrád térségében: műszereink 18:11‑kor regisztráltak egy M=2‑es eseményt” – ezt még július 9-én írta Facebook-oldalán a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A 2-es magnitúdójú rengés jóval kisebb volt viszont, mint az a 3,6-os, amit július 5-én mértek a csongrád-csanádi település mellett.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium az elmúlt 30 nap eddigi összes rengését térképes formában is közzéteszi. A táblázatos formában is elérhető adatok szerint a maival együtt már 27 darab 2-es magnitúdó feletti rengés volt Csongrád mellett az elmúlt időszakban. A nagyobbakat távolabbról, míg a kisebbeket inkább csak a környékről lehetett érezni.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szintén a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy egy ideiglenes mérőállomást helyeztek el Csongrád északnyugati részénél, mely lehetővé teszi a rengések pontosabb helymeghatározását és a mélység becslését.
Magyarország alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak.
A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak. Az tehát már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó.
