Újabb földrengés volt Csongrádnál

Ismét földmozgást regisztráltak Csongrád közelében – közölte a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma és a katasztrófavédelem az MTI-vel kedden hajnalban.

A Szeizmológiai Obszervatórium közleménye szerint 2:34 perckor 2.8-as magnitúdójú földrengés keletkezett Csongrád térségében. Mint írták, a lakosság az epicentrum közelében érezhette a rengést, a szeizmológia obszervatóriumba ezidáig Csongrádból öt bejelentés érkezett. Azóta több újabb rengés is volt, 9:04-kor egy 2,5-ös magnitúdójú pattant ki, majd 10:54-kor egy másik követte 2,3-as magnitúdóval, amelyet a lakosság szintén érzett, írják Facebookon.

Múlt hét pénteken délután 3-as magnitúdójú földrengést észleltek a kutatók, csak Csongrádról érkeztek bejelentések. Szegeden már nem lehetett érezni, de a Kecskemét melletti területek és Kiskunfélegyháza is érintett volt. Szombat este aztán egy nagyobb, 3,6-os magnitúdójú rengést is észleltek, majd hétfő reggel 8:45-kor egy 2,9-es, 9:14-kor pedig egy 2,5-es utórengés keletkezett Csongrád környékén, nagyjából 14 kilométeres mélységben.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy egy ideiglenes mérőállomást helyeztek el Csongrád északnyugati részénél, mely lehetővé teszi a rengések pontosabb helymeghatározását és a mélység becslését.

Arról is írtak, hogy Magyarország alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak.

A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak. Az tehát már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó.