„Miért pont ott? Oda nagyon kevesen járnak” – mondta a Szegedernek egy hódmezővásárhelyi nő, akit a város szélén lévő Kása-erdőbe tervezett, a közgyűlésben és a helyiek között is nagy vitát kiváltó trollszoborról kérdeztünk.

A hódmezővásárhelyi testület április végén szavazta meg, hogy megbízzák a világhírű dán szobrászművész Thomas Dambot, készítsen egy nagyméretű trollszobrot a város erdejébe. Dambo főként újrahasznosított faanyagokat használ műveihez, amik a világ számos pontján megtalálhatóak és nagy népszerűségnek örvendenek: a vásárhelyi önkormányzat is hasonló, turisztikai lehetőségeket lát a műben, valamint szerintük a város környezetvédelmi törekvéseit és fenntarthatósági stratégiáját is erősítené. 

Bár Dambo több méter magas trolljai átlagosan 60 millióba kerülnek, Hódmezővásárhelyen 20 millió forintért vállalná a munkát, a tereprendezési és az ahhoz kapcsolódó dolgok pedig további 12 millió forintot tennének ki, így lenne az egész 32 millió.

A helyi Fidesz-KDNP frakció azzal érvelt a közgyűlésen a mű ellen, hogy a trollmotívum nem illeszkedik sem a magyar folklórhoz, sem Vásárhely identitásához. „Javasoltam a közgyűlésnek, hogy amennyiben ragaszkodunk egy a zöld Vásárhelyet szimbolizáló szoborhoz, akkor maradjunk a magyar kultúrához tartozó témáknál, és bízzuk magyar iparművészekre a szobor elkészítését. Így nem lesz idegen folt a városon, és anyagilag is kedvezőbb megoldás lehetne” – mondta a Szegedernek Nagy Enikő Diána, Hódmezővásárhely fideszes önkormányzati képviselője.

Bár a Dambo-féle trollok valóban népszerű látványosságok, Nagy szerint Vásárhely adottságai nem teszik lehetővé, hogy például az amerikai nagyvárosokhoz hasonló módon vonzzák be a turistákat. Úgy véli, hogy a település turisztikai fejlesztése fontos cél, de szerinte ez nem az a projekt, amely hosszú távon megtérülne.

Szerinte a szobor fenntartása is komoly kiadásokkal járna. „Ezeket a szobrokat az építés módjából fakadóan, és a felhasznált, főként faanyagok miatt nyilvánvalóan állandóan ápolni, kezelni kell pusztán az állagmegóvás céljából.” A képviselő szerint a szoborra szánt összeget inkább gyermekvédelemre kellene fordítani. „Mind a Csodaházban, mind a Család- és Gyermekjóléti Központban egy-két évvel ezelőttig több szakember dolgozott. A városnak annyi lenne a dolga, hogy legalább a korábbi számokat visszaállítja” – mondta.

De nem csak a kormánypárti oldalról érkezett negatív reakció, a Márki-Zay Péter polgármestert támogató Jovány Gyula képviselő úgy érvelt, a szoborra szánt pénzt inkább osszák szét azon civil- és sportegyesületek között, amelyek a túlélésért küzdenek.

Az általunk megkérdezett helyiek többsége még nem is hallott a szoborról. Andrea, akivel az erdő közelében találkoztunk, tőlünk tudta meg, hogy mit terveznek oda, első benyomása alapján úgy érzi, a döntés több ponton is újragondolható lett volna, például a helyszínválasztás tekintetében. Annak sem örül, hogy egy külföldi művészt kértek fel az alkotás elkészítésére. Egy másik megkérdezett, Marika sem értette, miért nem egy magyar művész készíti a szobrot.

„Nem vagyok kirekesztő, hogy kinek a szobra, legyen jó művészileg. De ebben a helyzetben inkább útjavításra kellene ezt a pénzt fordítani vagy másra, ami a városnak jobban hasznára válna” – mondta a Vásárhelyen élő Mihály, aki ugyan hallott már a tervekről, de mélyebben nem ásta bele magát az ügybe. Ő is kifogásolta azt, hogy a mű egy viszonylag eldugott helyre kerül majd.

„Ha eldugott helyen van, akkor meg mi értelme?”

– tette fel a kérdést, mások szerint viszont jó helyszín a város délkeleti részén lévő Kása-erdő, mert sok túrázó jár oda.

Márki-Zay Péter szerint a szoborral kapcsolatos aggályok egy része politikai természetű. „Nem gondolom, hogy önmagában az, hogy valami nyugati eredetű, akadálya lenne annak, hogy hasznosítsuk a magyarság fejlődése szempontjából” – mondta a polgármester a Szegedernek, hozzátéve, hogy a kereszténység, a környezetvédelem, a demokrácia és a jogállamiság is nyugati hatásra alakult ki.

Nagy Enikő Diána szavaira reagálva úgy érvelt, hogy országosan valóban súlyos szakemberhiány van a gyermekvédelemben, de Hódmezővásárhelyen a vezetése óta sikerült feltölteni a hiányzó állásokat, és javult az ellátás színvonala is. Szerinte a helyi Fidesz álságos módon kapcsolja össze a műalkotások költségeit a gyermekvédelemmel, miközben korábban jóval drágább, turisztikailag haszontalan beruházásokat támogattak. Ez alatt Rapcsák Andrásnak, a város volt fideszes polgármesterének főtéri szobrára gondolt, amit még 2008-ban emeltetett az akkor Lázár János vezette önkormányzat, Márki-Zay elmondása szerint 50 millió forintból.

A polgármester szerint a Dambo-féle troll nemcsak olcsóbb a Rapcsák-szobornál, de pozitív üzenetet is hordoz. „Ez a szobor gyerekeket fog kicsábítani, akik tanulhatnak a szelektív hulladékgyűjtésről, az újrahasznosításról, a zöld értékekről, valamint a Föld megmentéséről. Emellett turistákat is vonzhat, hiszen a művész eddigi 155 trollja összesen 5 millió látogatót hozott.”

A dán szobrászt az önkormányzat kereste meg az ötlettel, a terveket a művész készíti majd el, így a szobor pontos kinézetéről egyelőre keveset tudni. „Ha aláírjuk a szerződést – amire hamarosan sor kerül –, akkor akár 3–4 hónap alatt elkészülhet” – mondta a polgármester.

Egyelőre az sem nyilvános, hogy a Kása-erdőn belül hol kap majd helyet a mű. „Ezt a dán szobrász sem árulná el. Az lenne az ideális, hogy ha majd elkészül, akkor maguktól találnák meg az emberek” – jegyezte meg Márki-Zay, majd hozzátette, hogy Dambonak volt már olyan projektje, amit az érdeklődők hetekig kerestek. A város persze tudja a pontos helyszínt, mivel fel kell szerelni azt kamerákkal, hogy megóvják a szobrot a vandáloktól. „Ha már egy ilyen különleges darab érkezik Hódmezővásárhelyre, akkor igyekszünk azt megvédeni” – tette hozzá a városvezető.

A témával kapcsolatban kerestük Thomas Dambot is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.