Bár még bőven van olaj Algyőnél, a Mol már a fosszilis korszak utáni időkre készül: a vállalat megújuló energiaforrásokat telepítene a jelenlegi olajkitermelő területek helyére.

A Makói-árokban található 1500 milliárd köbméter földgáz ötszöröse annak, mint amit Magyarország története során összesen kitermelt. Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára az Indexnek elmondta, ez a földgáz a mai technológiával egyelőre nem nyerhető ki hatékonyan, ezért nem történnek komolyabb lépések a kitermelés érdekében.

Holoda szerint a föld még évezredekre elegendő szénkészlettel, illetve több száz évre elegendő földgázzal rendelkezik, miközben a kőolajból 150–170 évre elég mennyiség állhat rendelkezésre. Az Algyő melletti lelőhelyen 1965-ben bukkantak olajra, amikor termálforrást kerestek. A térség az 1980-as években biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét, napjainkban viszont csupán a fogyasztás néhány százalékát adja.

Bár Algyőn még legalább 15–20 évre elegendő kitermelhető szénhidrogén lehet, a Mol már vizsgálja a megújuló energiaforrások jövőbeli telepítésének lehetőségét. Vida György, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója szerint a cég a Shape Tomorrow 2030 stratégiája részeként már most tervezi, hogyan lehet a térséget új célokra hasznosítani,

például napelemek telepítésével vagy geotermikus fejlesztésekkel.

Vida szerint a hulladékfeldolgozás fejlesztése is beleillik a Mol hosszú távú stratégiájába. A szakember hozzátette, hogy bár a Makói-árokban hatalmas gázvagyon található, azt nem éri meg kitermelni, mivel a rétegek túl mélyen, 250–300 Celsius-fokos hőmérsékleten helyezkednek el, miközben a jelenlegi technológia legfeljebb 180 fokig működik hatékonyan. Emiatt az import ma még olcsóbb és egyszerűbb megoldás.

A Makó térségében található „nem hagyományos” földgázkincs jövőbeli kitermelésével szemben a természetvédők komoly kifogásokat emeltek. Szerintük a földgáz feltárása végzetes hatással lehet az – egyébként is kiszáradó – Alföld vízellátására. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az Alföldön magas a kockázata a felszíni és felszín alatti vizek, köztük a termálvizek szennyeződésének.

Noha a Mol szakemberei Zala és Somogy megyében is végeznek feltárásokat, a vállalat számára egyre vonzóbb alternatíva a nemzetközi piacokon való terjeszkedés, különösen a Balkán térségében. Elemzők szerint a Mol közel lehet ahhoz, hogy Bulgáriában megszerezze az orosz Lukoil burgaszi finomítóját és kiskereskedelmi hálózatát.

A vállalat tárgyalásokat folytat Szerbiával is, mivel Belgrád felvásárolná a Gazprom szerbiai érdekeltségeit. A lépés célja az orosz tulajdon miatti nyugati szankciók megelőzése lenne. A Mol jelenleg is Szerbia második legnagyobb üzemanyag-forgalmazója, így nem lenne meglepő, ha a pozícióját tovább erősítené.