Műemlék? Daganat? Most már mindegy, lebontották a vásárhelyi majolikacsempés közvécét

Tiszta és nyugis illemhely, közmunkások raktára, de „rákos daganat” is volt már a hódmezővásárhelyi közvécé, budibüfé pedig csak majdnem lett belőle. A több mint 70 évet megélt Kossuth téri épületet az önkormányzat októberben bontotta el. Negyvenéves majolikacsempéit már el is szállították a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. telephelyére. Többen is azt hitték, hogy ezek, tehát a csempék miatt nem bontották le eddig a vécét, valójában azonban nem maga az illemhely állt műemlékvédelem alatt, hanem a környező épületek. A spanyol kézműves kultúrához köthető

barna kerámiaborítását helyben, az 1912-ben alapított hódmezővásárhelyi majolikagyárban készítették,

de ez mit sem változtat azon, hogy a mellékhelyiség már évek óta nem is üzemelt, közmunkások használták raktárként.

A vécé az utóbbi években gyakran került be a helyi hírekbe, különböző botrányos és ellentmondásos nyilatkozatok képében erre is rátelepült a helyi politika. Négy éve még az volt a terv, hogy az építményt átalakítják, és büfét nyitnak benne, a jelenlegi állás szerint viszont kávézó épül a helyén, azt azonban még nem tudni, ki fogja üzemeltetni. Márki-Zay Péter azt ígérte, hogy nyílt pályázaton hirdeti meg a helyet az önkormányzat, pedig korábban arról is lehetett olvasni, hogy verseny nélkül ajánlanák fel egy büfétulajdonosnak.

2019-ben merült fel először, hogy átalakítják az építményt, és egy hamburgerező vagy lángosozó lesz a korábbi vécéből. A lakosok a polgármester Facebook-oldalán adtak hangot nemtetszésüknek, mondván, egy büfé nem való a város főterére. Valaki azzal érvelt, hogy Szegeden már egy évtizede üzemel egy nem kifejezetten nívós hamburgeres, az ikonikus „budibüfé” az Aradi vértanúk terén egy régi vécé épületében, Vásárhelynek nem kell ilyen.

Egyes kommentelők szerint egy köztéri mellékhelyiségre nagyobb szükség lenne, mint egy állva fogyasztós büfére, ahol a vendégek szétdobálják a szemetet. Volt, aki azt kifogásolta, hogy pont egy egészségtelen ételfajtát népszerűsítenek ezzel, de az olajszag is zavaró lehet. A lakosság igényére megváltozott a terv, és már nem budibüfét, hanem kávézót ígért az önkormányzat.

Az sem volt egyértelmű, hogy kié lesz a vendéglátóhely, ugyanis a helyi sajtóban azt lehetett olvasni, hogy a tulajdonjogot automatikusan a közeli Oldalkosár utcában található Saci Büfé vezetői kapják meg. Ez azért merült fel, mert a büfé vendégei éjszakánként zavarták a lakosok nyugalmát, és Márki-Zay Péter szerint két legyet ütöttek volna egy csapásra, ha „a Saci Büfé sokakat zavaró hajnali forgalmát az Oldalkosár utcai lakóövezetből a Kossuth térre terelik”.

Ezt a mondatot értelmezhette úgy a kormányközeli Promenad24, hogy az új vendéglátóhelyet gyakorlatilag felajánlják a Saci Büfé tulajdonosainak, pedig a kijelentés csak arra vonatkozott, hogy a vendégek a Saci Büfé helyett inkább az új kávézóban fogyasszanak. A polgármester tagadja, hogy bárkinek is verseny nélkül odaadnák a kávézót, ellenben azt támogatja, hogy a Saci Büfé „befejezze ottani tevékenységét”, hogy az Oldalkosár utcai lakosok hajnalban nyugodtan tudjanak aludni.

Az építkezés végül a 2019-es önkormányzati választás után le is került a napirendről, majd három év múlva jött elő újra. Ekkor már nem az volt a terv, hogy átépítik a vécét, hanem hogy lebontják az egészet, és egy „klasszicista környezetbe illeszkedő, modern épület”, egy pavilonkávézó kerül a helyére. Szabó János akkori alpolgármester 2022 márciusában bejelentette, hogy szerződést kötöttek a Dél-Vízép Kft.-vel, novemberre elkészül a kávézó, de végül ebből sem lett semmi. A helyi sajtó arról számolt be, hogy az önkormányzat „elfelejtette” az örökségvédelem engedélyét kérni, amire a majolikaborítás miatt lett volna szükség. Ez viszont nem teljesen fedi a valóságot.

Márki-Zay Péter szerint az engedély nem a régi közvécé lebontásához, hanem az új vendéglátóhely építéséhez kellett, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium meg is erősített lapunknak. Mint írták, a majolikacsempés épület nem is állt védelem alatt, viszont „a kérdéses terület Hódmezővásárhely központi főtere, a Kossuth tér, amelyet négy oldalról műemlék épületek határolnak”, mint például a Takarékpénztár bérháza, a Városháza és a volt református kollégium épülete, vagy az Úri Kaszinó épülete, ahová Hódmezővásárhely első LMBTQ-buliját is szervezték volna.

Tehát a probléma nem is a csempe volt, hanem a műemléki környezet. De hogyan következik ebből, hogy az új kávézó építéséhez engedély kell? Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa szerint az engedély megadása „azért lehetett kérdéses, mert az épület az utca tömegébe tartozott”. Itt ugyanis a védett terület egy térfal egy utcaszakaszon, amely a törvény szerint „a közterületre néző épületek tömege, megjelenése, beépítési módja, ritmusa miatt jelentőséggel bír”, és ebbe az utcaképbe belerondíthatott volna az új épület.

A polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy az örökségvédelmi engedélyt azóta megkapták, és attól sem kell tartani, hogy a Saci Büféhez hasonlóan a vendéglátóhely valakit zavarni fog, ugyanis a közelben nincsen lakóépület. Azt még nem tudják, kié lesz a kávézó, a polgármester azt ígérte, nyílt pályázatot hirdetnek.

Az 1940-es években épült illemhely több mint három évtizeden át hűségesen szolgálta a város lakóit, de a 80-as évek elejére annyira elhasználódott, hogy fel kellett újítani. Ekkor borították be a helyi porcelángyár majolikacsempéivel, így nyerte el jellegzetes barna színét. Az új burkolat nem tetszett mindenkinek, a 90-es években

a városi főépítész, Szemerey Márta egyenesen a település „rákos daganataként” jellemezte,

melytől szerinte meg kell szabadulni. Ennek ellenére még évtizedekig működött a vécé, 2003-ban, húsz évvel a lebontása előtt, a Délvilág még „tiszta és nyugis illemhelyként” hivatkozott rá. Aztán eltűnt a tisztaság, a nyugi, és végül maga az illemhely is.

Márki-Zay Péter az ikonikussá vált nyilvános vécét hiányoló embereknek azt üzeni, hogy az új kávézóban is lesz mosdó, a közmunkások meg nyugodtan pakolhatnak majd az önkormányzat épületébe. Cikkünk kapcsán megkérdeztük a Saci Büfét is, hogy kaptak-e valaha felajánlást az önkormányzattól, de a családi vállalkozás azt közölte velünk, hogy nem szeretnének nyilatkozni.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.