Strasbourg 15 ezer eurót ítélt egy az egykori röszkei tranzitzónában fogvatartott családnak

211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában, az ügyben ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága – írja a Magyar Helsinki Bizottság közleménye.

Ötévnyi működés után, 2020 májusában végérvényesen felszámolták a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekülők jogellenes tranzitzónás fogvatartását. Azóta is újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot azért, mert szisztematikusan embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az ott jogellenesen fogva tartott menedékkérőket.

A jogvédő és emberi jogi szervezet – akik egyébként képviselték a kisgyermekes családot a perben – közleménye szerint ebben az újabb ügyben a strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát.

Mint írják, a strasbourgi bíróság 15 000 euró kártérítést ítélt meg a családnak, mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és az éheztetett családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogvatartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve az jogellenes volt, amellyel szemben Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot.

Az egyéves gyerek eltörte a karját

A családot hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. Az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen fenyegették meg, a család ezért volt kénytelen elmenekülni Afganisztánból. Az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak.

A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtön gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményei következtében törte el a karját. A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól. Történt mindez annak ellenére, hogy  az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, miszerint a családot a sérülékeny helyzetükre tekintettel megfelelő körülmények közé kell áthelyezni.

Kitoloncolás és éheztetés

Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – bár még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: a kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. Ez addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.

Végül így is csak azt követő négy nappal, 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, hogy a Fővárosi Törvényszék az édesanya és kisgyermekek különösen sérülékeny helyzetére tekintettel helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Azóta Németországban találtak menedékre.