Ukrajna fegyverrel való támogatásának ellenzői gyakran felhozzák, hogy Magyarország más módon segít szomszédjának, mégpedig humanitárius segítséggel. Épp ezért kérdeztük meg Sándor Fegyir ukrán nagykövettől múlt hét pénteken, hogy elégségesnek tartja-e Magyarország támogatását, erre a civil szervezetek önkéntes munkájáról kezdett el beszélni.
Az Átlátszó friss cikkében pedig arról ír, hogy a nálunk maradó kárpátaljai menekülteket az állam helyett civilek segítik.
A lap munkatársa egy háborús menekülteket segítő szervezetek által szervezett konferencián vett részt, amelyen elhangzott, hogy a háború kezdete óta egyre szűkült a magyar állam támogatására jogosult ukrajnai menekültek köre, és a kárpátaljai magyarok különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
Petrov Katarina, a Helsinki Bizottság jogi előadója a Magyarországra menekültek „három csapásáról” beszélt. Kezdetben ugyanis minden ideiglenes nemzeti vagy EU-s védelemmel (TPD) vagy menedékes státusszal rendelkező személy kaphatott szállást. Ezt jellemzően munkásszállók, panziók, egyházi intézmények biztosították, akik fejpénzt kaptak a befogadottak után.
2023-ban viszont egy kormányrendelet már csak bizonyos „sebezhető” csoportoknak (gyerekek, idősek, betegek, várandósok) engedélyezte az állami szállás lehetőségét. 2024 augusztusában újabb korlátozás lépett életbe, azóta
az államilag támogatott lakhatás már csak azoknak jár, akik olyan régiókból érkeztek, amelyeket a magyar kormány háború sújtotta régióként ismer el.
Nem került fel a listára Nyugat-Ukrajna nagy része, így Kárpátalja sem, annak ellenére, hogy a menekültek jelentős része kárpátaljai magyar. A harmadik csapás egy idei új jogszabály volt, ami alapján a jogosultaknak a lakhatási támogatást legkésőbb 90 nappal az ideiglenes védelem megadását követően kell igénybe venniük, különben az törlődik. Tehát aki korábban nem vett igénybe lakhatási támogatást, az onnantól kezdve nem is jogosult rá.
Petrov kiemelte, hogy az sebezhető és nem sebezhető csoportok szétválasztása egyben családok szétválasztását jelentheti. „Volt olyan menekültszállás, ahol a férfiaknak azt mondták, menniük kell, csak a nők és gyerekek maradhatnak.” A korlátozások nyomán több menekültszállónak is be kellett zárnia, ami oda vezetett, hogy az addig elért integrációs eredmények is megálltak, mivel az integrációval kapcsolatos szolgáltatások is a meglévő szállások köré koncentrálódtak.
További probléma, hogy nem frissítették a háborús övezetek listáját, miközben a front valamivel nyugatabbra húzódott, és az orosz bombázások kiterjedtebbé váltak – idén ősszel először a magyar határtól mintegy 27 kilométerre fekvő Munkácsot is támadás érte.
„A civil szervezetek fontosak, mert a hiányt csak ők tudják betölteni” – mondta Ruszlan Zsilenko, a Kárpátok Alapítvány ukrajnai vezetője. A szervezet magyarországi tagjai 2025-ben Északkelet-Magyarországon nyújtott komplex támogatást az Ukrajnából a háború elől elmenekült személyeknek és családoknak az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) támogatásával.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyékben az elsősorban roma származású menekültek integrációját segítik elő – mostanra ugyanis a menekültként befogadott ukrán állampolgárok nagy részét Magyarországon a kárpátaljai, magyar anyanyelvű romák alkotják. Hevesben három településen nyújt támogatást a háború elől menekülő családoknak. Egerben a menekültek egy csoportja továbbra is egy szállón lakik – ez mostanra ritka, mivel a magyar jogszabályok az elmúlt években fokozatosan szűkítették, hogy a menekültek mely csoportja jogosult lakhatási támogatásra, így a válság elején a számukra megnyitott szálláshelyek jó része bezárult.
A legtöbb menekültnek innentől saját költségen kellett lakhatást szereznie. Egerben tehát albérletekben is laknak családok, ők szintén részesülnek támogatásban. A program összesen mintegy 100 főt ér el, köztük 30 gyereket. Két szociális munkás dolgozik a családok mindennapi problémáinak kezelésén és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítésén, egy interkulturális mediátor és három tolmács mellett.
A Kárpátok Alapítvány 2022 óta 44 civil projektet támogatott, ezek kezdetben a közvetlen, életmentő segítségnyújtásról szóltak: étel, gyógyszer, lakás biztosításáról. „2023-tól új helyzet állt elő, fenntartható humanitárius segítséget kell nyújtani” – mondta. Az elmúlt két évben a korábbi önkéntes szervezetek munkája egyre inkább professzionális jelleget öltött, tartósan átvéve az állami szociális háló munkáját. Szintén előtérbe került a menekültek konkrét, kifejezetten érzékeny csoportjainak (gyerekek, idősek, fogyatékkal élők) célzott segítése. A szűkös erőforrások miatt a leginkább csak a rászorulóknak tudnak segíteni.
A menekültek civil segítése azonban rendkívül költséges. A nemzetközi donorok egyre inkább kivonulnak, az amerikai források év eleji eltűnése pedig sok tevékenység leállítását vagy visszalépését eredményezte. Vissza kellett térniük a krízisalapú segítségnyújtásra, például élelmiszer és szállás biztosítására a korábbi összetettebb programok helyett.
A háború elején még munkaközvetítő cégek kitelepülhettek a BOK csarnokba, ahova először érkeztek a menekültek. Ezzel az állam láthatóan igyekezett a menekülteket abba az irányba terelni, hogy minél előbb munkát vállaljanak. Azóta, hogy a menekültek nem egy helyen érhetők el, nincs hasonló program, és bár a menedékes státuszú személyek dolgozhatnak Magyarországon, önállóan nagyon nehéz boldogulniuk Magyarországon.
„Valószínűleg olyan támogatási programokra lenne szükség, amelyek segítik őket ebben, különösen azért, mert sokan nem tudják elintézni a munkavállaláshoz szükséges magyar nyelvű papírmunkát, például a végzettségüket igazoló iratok elismertetését” – mondta az Átlátszó kollégája.
De vannak azért pozitív példák is, például a magyarországi, magyar-ukrán kéttannyelvű iskola. Beskorovaina Olena, az Ukrán Hagyományok Házának ügyvezetője beszélt arról a 2022 után alakult intézményről, ahol jelenleg 350 gyerek tanul, közülük 330 fő menedékes státusszal. „Idén először érettségiznek 15-en, és egyetemre készülnek. Ukránul érettségiznek, de a magyar nyelvet idegen nyelvként tanulják.” Igaz, ez csak a budapesti menekültek számára érhető el.
