100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

A májusban vízbetörés miatt elárasztott parajdi sóbányáról közösségi fotóarchívumot hoznak létre, és kiállítást is terveznek az egykori turisztikai látványosság emlékére – írta kedden az MTI a Maszol.ro alapján.

Parajdi Kálmán Endre kezdeményezésének célja, hogy összegyűjtsék az egykori látogatók fényképeit, videóit, visszaemlékezéseit. Megőrizve mindazokat az emlékeket, amelyek a parajdi sóbányához kötődnek – legyen szó kirándulásról, gyógyulásról vagy családi látogatásról –, azt, ami már nem tér vissza. A gyűjteményből a bányakatasztrófa évfordulójára kiállítást is rendeznek majd.

Forrás: A Parajdi Sóbánya Emlékezete / Facebook

Parajdi szerint a sóbányába látogatók többsége készített felvételeket, amit az is bizonyít, hogy amikor májusban megtörtént a bányaszerencsétlenség, a közösségi oldalakat ellepték a kirándulások, gyógykezelések alkalmával készült fényképek. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy érdemes volna egy helyre összegyűjteni ezeket.

A közösségi emlékgyűjtés már el is kezdődött a Parajdi Sóbánya Emlékezete nevű, magyar és román nyelvű Facebook-oldalon. Különösen várják a fekete-fehér vagy szkennelt papírképeket, emlékeket bányászcsaládoktól, leszármazottaktól, turistáktól és a gyógyulásról szóló történeteket, asztmás vagy más légúti betegségből felépülők élményeit.

A kezdeményező az összegyűlt anyagot a jövőben egy weboldalon kívánja rendszerezni, ahol különböző szempontok szerint lehet majd böngészni. 

„Szeretném elérni, hogy ezek a képek, emlékek ne kallódjanak el, valahogy őrizzük meg őket, hiszen aki a múltját nem ismeri, annak nincs jövője” – mondta Parajdi Kálmán Endre.

„Nincsen emögött sem pénz, sem párt” – mondta a kezdeményezésről, hozzátéve, amennyiben tárhelyre lesz szükség az anyagok tárolásához, bizonyára kelleni fog az anyagi támogatás.

Elmondta, turisztikai vállalkozóként megérti, hogy mindenki az idegenforgalom helyzetét „fájlalja”, ám szerinte a bánya történelmi jelentőségét, az egészségügyi kezeléseket és a bányászokat ért csapást sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Fontosnak tartja, hogy a Hargita megyei településsel kapcsolatosan pozitív kezdeményezés is napvilágot lásson, mivel a híradások zömére nem ez jellemző. 

Mint korábban írtuk, a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbánya május végén beszakadt, és a sós víz a közeli folyóba kezdett ömleni. Így nemcsak a turisztikai értékek lettek oda, hanem az áradás ökológiai katasztrófát is okozott: az élőlények számára túl sós víz miatt tömeges halpusztulás következett be, majd a hódok is elkezdtek elhullani. A jelentősen megnövekedett sókoncentráció ráadásul nemcsak a vízben élő lények egy jó részét pusztítja el, hanem a víz mentén termesztett és az erdőalkotó növényeket is tönkreteheti. Mindezek mellett még a csapvíz is ihatatlanná vált több településen. 

Magyarországon nincs ilyen nagy baj, mivel a román oldalon a vizet igyekeznek hígítani, de természetesen is hígul, mire a Maroson keresztül a Tiszába ér. A szegedi kutatók is arra jutottak, hogy nem alakult ki közvetlen veszélyhelyzet.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 17 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…