Magyarország bíróság elé kerül az embercsempészek szabadon engedése miatt

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért nem szabott ki „hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat” az embercsempészetre. A Bizottság szerint Magyarország nem teljesítette az uniós szabályozásból eredő kötelezettségeit, amelyek az EU-ba való jogellenes beutazás, illetve az EU területén történő jogellenes átutazás vagy tartózkodás elősegítésének büntetésére vonatkoznak.

A Bizottság a 2023-ban elfogadott kormányrendeletet kifogásolja, amely lehetővé teszi, hogy a migránscsempészésért elítéltek büntetését szabadságvesztés helyett „reintegrációs őrizetre” módosítsák. A magyar szabályozás értelmében az így kiengedett személyeknek 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot, különben visszakerülnek a börtönbe. Azonban a szabadon engedettek mozgását nem kíséri nyomkövetés, így nem ellenőrizhető, hogy valóban elhagyják-e az országot.

Álláspontjuk szerint a magyar kormány intézkedése „súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket”. Kiemelik, hogy a magyar szabályozás nem garantálja megfelelően a reintegrációs őrizet végrehajtását és ellenőrzését azon országokban, ahová az elítéltek visszatérnek, így nem biztosított a büntetés tényleges alkalmazása.

A magyar szabályozással szembeni kifogásokat a Bizottság először 2023 júliusában jelezte, amikor kötelezettségszegési eljárást indított. Az ezt követő egyeztetések, valamint a magyar kormány utolsó, 2023 decemberében küldött válasza sem oszlatta el az uniós testület aggályait. Mivel az ügyben nem született megegyezés, a Bizottság most bírósági eljárást indított.

A 444 emlékeztet, ez már a második alkalom, hogy Magyarország menekültügyi szabályozása miatt az uniós bíróság elé került. 2020 decemberében a befogadási feltételekről és a visszatérési irányelvről szóló rendelkezések megsértése miatt született elmarasztaló ítélet. Mivel az Orbán-kormány az ítéletet nem hajtotta végre, 2024 nyarán a bíróság 200 millió euró összegű, valamint napi 1 millió eurós bírságot szabott ki, amelyből eddig 357 millió eurót (mintegy 140 milliárd forintot) vontak le.

Emellett egy vasúti szabályozás ügyében is bíróság elé idézték Magyarországot. Az uniós jog szerint a tagállamoknak független vasúti igazgatási szervet kell létrehozniuk, hogy biztosítsák a vasúti piachoz való hozzáférés szabályos alkalmazását. Magyarországon e feladatot az építési minisztérium egyik szervezeti egysége látja el, amelyet az EU nem tart függetlennek.