A kötelező katonai szolgálat visszaállítása komoly vitákat váltott ki Szerbiában. Az N1 televízió kérdésére a vajdasági magyar közösség tagjai eltérően reagáltak: míg egyesek nem számítanak újabb kivándorlási hullámra, mások úgy vélik, a múlt tapasztalatai alapján ez reális veszély lehet a régióra.

Egy szabadkai lakos szerint a lakosság legnagyobb problémája nem a katonai szolgálat, hanem a megélhetés. „Nincs rá ok, hogy emiatt meneküljenek, vagy elhagyják az országot. Az egyetlen kérdés, amit egy normális ember feltesz: mennyi pénzem van ma, és miből fogok megélni? Minden más csak elterelés a lényegi problémáról, ami az általános összeomlás minden tekintetben” – vélte.

Tóth Imre, a Szabad Magyar Szó munkatársa viszont úgy látja, hogy a kilencvenes évek háborús emlékei, amikor sok vajdasági magyar került a frontvonalba, még mindig élénken élnek az emberekben.

„Az emberek nagyon jól emlékeznek a kilencvenes évek háborúira és a mozgósításra, sok vajdasági magyar is a horvát frontra került, és sokan közülük meghaltak. Az emberek nem akarnak újra háborúba menni, és nem akarnak katonai szolgálatot, ez teljesen nyilvánvaló” – mondta.

A kötelező katonai szolgálat visszaállításáról a Szabad Magyar Szó olvasói körében végzett közvélemény-kutatás azt mondja, a többség elutasítóan áll az ötlethez. A nem reprezentatív online felmérés eredménye: a válaszadók 84 százaléka nem támogatja, és 76 százalékuk népszavazást tartana szükségesnek a kérdésben.

Pásztor Bálint, a Fideszel szoros viszonyt ápoló Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) párt elnöke a felmérés eredményének nyilvánosságra hozatala után kijelentette, hogy pártja ellenzi a katonai szolgálat visszaállítását, mivel az a vajdasági magyarok kivándorlásához vezethet. Tóth Imre szerint Pásztor véleményét részben a független magyar nyelvű média nyomása alakította így, amely korábban is határozottan ellenezte a katonai szolgálatot.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnöke szerint a VMSZ most inkább kármentéssel foglalkozik, látva a közösségen belüli ellenállást. Pásztor azonban hangsúlyozta, hogy a kérdés nem okoz feszültséget a kormánykoalíción belül, mivel kisebbségben vannak, és nem tudnák megakadályozni a törvény elfogadását.

Aleksandar Vučić szerb elnök szeptemberben hagyta jóvá a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását Szerbiában. A döntés jelentős politikai és társadalmi feszültséget keltett, különösen a kisebbségek körében, mivel az 1990-es évek délszláv háborújának emlékei még mindig élénken élnek az emberekben. Szerbiai magyar politikai és civil szereplők közül többen aggodalmukat fejezték ki a döntés lehetséges hatásai miatt, különös tekintettel az egyébként is gondot okozó kivándorlási hullám esetleges erősödésére.

„Nekünk is az a fontos és elsődleges, hogy a magyarok itt maradjanak Szerbiában, semmiképp sem szeretnénk, ha a sorkatonaság miatt többen elvándorolnának” – ezt Aleksandar Vučić szerb államfő nyilatkozta csütörtökön Szabadkán az N1-nek, amikor a véleményéről kérdezték Pásztor a sorkatonaság bevezetését ellenző állásfoglalása után.

Vučić kiemelte, kiváló kapcsolata volt Pásztor Istvánnal, és fiával, Pásztor Bálinttal is hasonlóan jó a viszonya, csak most nagyon elfoglalt. De amint ideje engedi, felhívja Pásztort, és leülnek beszélni a témáról. Hozzátette, mindenképp fontos, hogy valamilyen megoldást találjanak erre, de az is fontos, hogy az ország védelmi rendszerét fejlesszék, úgy, ahogy minden állam, a nyugati államok is teszik.