A hvg.hu szemlézte a Politico cikkét, melyben a lengyel OSW elemzőintézet Magyarországgal foglalkozó szakértője, Ilona Gizinska nyilatkozott arról, mit hozhat jövő, ha nem sikerül gyorsan rendezni az orosz olajszállítás ukrán blokkolását.

Azt már a magyar kormány is elismerte, hogy baj van. Gizinska viszont arról beszélt a lapnak, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni valahogyan, akkor az egekbe lőhetnek ki az energiaárak, és nagyobb kimaradások is lehetnek országszerte az energiaahiány miatt. „Nyilván ez a legrosszabb forgatókönyv, de nem irreális” – mondta az elemző, a Politico megfogalmazása szerint Magyarország „versenyt fut az idővel”, hogy ezt elkerülje.

A történet háttere, hogy Ukrajna korlátozta a Szlovákiába és Magyarországra irányuló Lukoil-olaj tranzitját a Barátság kőolajvezetéken, ahol egyébként évekig jött még az olaj, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az EU legtöbb országa elkezdett leválni az orosz energiáról, de azért nem tiltották be uniós szinten az olaj vásárlását, mert tudták, hogy több közép-európai országnak idő kell ahhoz, hogy új beszállítókra álljanak át.

Magyarország nem igazán élt a lehetőséggel, emlékeztet a cikk. Márpedig a magyar olajimport 70 százaléka Oroszországból jön, ennek fele pedig a Lukoiltól. A Politicónak Inna Szovszun ukrán ellenzéki képviselő, a parlament energetikai bizottságának tagja nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna ezzel a lépéssel egyrészt nem engedné, hogy Oroszország az olajbevételeiből finanszírozza a háborút, másrészt nyomást helyezne a magyar kormányra, hogy ne akadályozzák a fegyverszállítást.

„Kipróbáltunk minden diplomáciai megoldást, és nem működtek. Úgyhogy úgy tűnik, más megközelítést kell keresnünk abban, hogy hogyan beszéljünk velük.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azt mondta, „átmeneti megoldásokkal stabilizálni tudtuk a helyzetet, de ezek még a közeljövőben sem lesznek elegendőek”. Arról is beszélt, hogy korábban az ukrán fél hajlott a megoldáskeresésre, „de ezek a kísérletek azóta elhalványultak”.