Így nézett ki testközelből a török földrengés utáni mentés, melyben szegediek is részt vettek

Egy videós beszámoló jelent meg csaknem egy hónappal a Törökországot és Szíriát ért, 7,8-as és később 7,5-ös magnitúdójú földrengéseket követően Magyarország Kormánya által, melyben a törökországi mentőakcióban részt vevő Hunor mentőegység tagjai szólalnak meg, és rögtön azzal kezdődik, hogy két, a romok alá szorult gyereket filmeznek közvetlen közelről, egyiküket épp kiemelik a magyarok.

„Ezeket az emlékeket nem tudjuk letenni, biztos vagyok benne, minden kollegát, ahogy engem is, kísértenek azok az arcok, azok a történetek, amik egy-egy ilyen úttal, egy-egy ilyen szituációval járnak” – mondta a videóban Leczki Sarolta kutyás szolgálatvezető, majd azzal folytatta: „Egy átlagember onnan fut el, ahova mi bemegyünk, vagy ahol mi megjelenünk segíteni. Ez a csapat az »elit«, a legjobbak legjobbika, akik akár itthon, akár külföldön bevethetőek. Azon a munkaterületen, ahol dolgoztak, 12 emeletnyi épület dőlt az oldalára, legalább 1000 embert kerestek.”

Jackovics Péter parancsnok egy másik videóban, a The Bold Truth About Hungary című videóblogban arról beszélt, hogy a Hunor egy úgynevezett nehéz minősítésű, az ENSZ által akkreditált csapat. Világszerte és az ENSZ-en belül 67 ilyen kutató-mentő csoport létezik. Magyarországon a Hunor az első, amely harmadszorra is megkapja az újraminősítést, és globálisan is az első lesz.

A csapatban vannak hivatásos tűzoltók, egy önkéntes kutyakiképző, az orvosi komponenst pedig az Országos Mentőszolgálat munkatársai alkotják. Összesen öt elemből tevődik össze a csoport: irányítás, logisztika, orvosi segítség, kutatás és mentés. A részt vevő mentőcsapatok közül a Hunor volt az első olyan csapat a helyszínen, amely a nap 24 órájában végezte munkáját. A romok alatt dolgoztak, nagyon nehéz szerszámokat, berendezéseket kellett használni a túlélők mentéséhez, egy-egy műszak akár 12 órás is lehetett.

A törökországi katasztrófavédelmi hatóság jelölte ki a fő helyszínt: a leomlott épület alatt több mint ezer ember lehetett. Alig egy óra elteltével már találtak három gyenge, de életben lévő áldozatot. Ezután hat napon keresztül folyamatosan dolgoztak az akció során. A helyiek tapssal fogadták őket, amikor túlélőt találtak, és ez energiát adott nekik.

„Nagy számban találtunk túlélőket, fogtuk a kezüket az egész akció alatt, és soha nem mondtuk azt, hogy majd visszajövünk. Az egyik helyszínen 16 órán keresztül folyamatosan dolgoztunk egyetlen élet megmentéséért” – emlékezett vissza Jackovich. A keresőkutya nagyon hasznos az ilyen helyzetekben, ezért először a kutyákat küldik be. Ha jelet kapnak az állatoktól, akkor beküldik a technikai kutatóegységeket, annak meghatározására, hol kell fúrni vagy vájatot kialakítani a mentéshez. Ezután a szükséges felszereléssel egy biztonságos folyosót fúrnak a túlélőkhöz.

Három szegedi tűzoltó is végzett mentéseket Törökországban, a legsúlyosabban érintett Hatay tartományban. Tátrai János tűzoltó alezredes az igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője, emellett már évek óta a Hunor csapatvezető-helyettese. Maróthi Róbert tűzoltó főtörzsőrmester 2001 óta hivatásos tűzoltóként szolgál a szegedi laktanyában. Süli Csaba tűzoltó százados a szegedi laktanyában volt tűzoltó, majd a szegedi főügyeleten látta el szolgálati feladatait. Képzett búvár, amit főként a szegedi vízimentők tagjaként kamatoztat a mentéseknél.

Szintén a törökországi földrengés helyszínén dolgozott Pető Zoltán, a szegedi klinika Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának vezetője és munkatársa, Hardi Tamás, valamint Molnár Tamás, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet orvosa. A három szakember a Terrorelhárítási Központ felkérésére, az egészségügyi csoport részeként utazott a földrengés helyszínére.