Hazatértek Törökországból a szegedi orvosok és tűzoltók

Hat napi kutató-mentő munka után február 13-án, nem sokkal éjfél után hazaérkezett a Hunor mentőszervezet ötvenfős csapata és a vele együtt tevékenykedő öt katonaorvos. Magyarország hivatalos mentőcsapata még február 6-án este indult Budapestről, hogy segítsen felkutatni Törökországban a romok alatt rekedt túlélőket.

A Törökország középső részén fekvő Kahramanmaras városánál ugyanis február 6-án, török idő szerinti 4:17-kor a Richter-skála szerinti 7,6, majd 7,7-es erősségű földrengés volt, amelyeket február 6-a óta mintegy 3100 utórengés követett. Február 12-i adatok szerint a katasztrófában csak Törökországban 24 ezer 617 ember halt meg, és körülbelül 80 ezren megsebesültek, 6444 épület összedőlt.

Szíriával együtt számolva már 30 ezer felett jár az áldozatok száma.

A Hunor Mentőszervezet ENSZ INSARAG közepes városi-kutató mentő képességgel, ötven fővel (44 hivatásos tűzoltó, 6 fő az Országos Mentőszolgálat állományából), két személykereső kutyával (Karma és Dexter) és a Magyar Honvédség 5 főből álló orvoscsoportjával kiegészülve indult nemzetközi segítségnyújtásra a Magyar Honvédség által biztosított repülőgéppel. Arról a Szegeder is beszámolt, hogy Szegedről is vannak tagjai a csapatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK:

Szegedi tűzoltók is segítenek a mentésben a törökországi földrengésnél

A Hunor Mentőszervezet ötvenfős, a mentőszolgálat szakembereivel kiegészülő mentőcsapattal és két keresőkutyával segíti jelenleg is a kutatómentést a földrengés sújtotta országban.

Szintén a törökországi földrengés helyszínén dolgozott az egyetem közleménye szerint Pető Zoltán, a szegedi klinika Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának vezetője és munkatársa, Hardi Tamás, valamint Molnár Tamás, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet orvosa. A három szakember a Terrorelhárítási Központ felkérésére, az egészségügyi csoport részeként utazott a földrengés helyszínére. A szakemberek ember feletti erővel és kitartással dolgoztak, sokszor csak néhány óra alvással.

Több magyar csapat volt kint, mi a Terrorelhárítási Központ egészségügyi csoportjában dolgoztunk. Összesen 18-an voltunk, együtt mentettünk, gyógyítottunk. A 9 egészségügyis kolléga közül 6 orvos, mi hárman szegediek. Gyakorlatilag egy mobil kórházat, sürgősségi ellátóhelyet működtettünk egy jól felszerelt táborban. A többiek mentettek, valamint technikai, speciális tudással segítették a keresési, mentési munkát. (...) Együtt dolgoztunk a katasztrófavédelemmel és a helyszínen lévő többi mentőalakulattal, de messze miénk volt a legnagyobb egészségügyi kapacitás és képesség – számolt be az egyetemi portálnak Pető Zoltán.

A mentést koordináló helyi szervek az egyik legnehezebb helyzetben lévő régiót, Hatay tartományt jelölték ki a Hunor mentőcsapat műveleti területének, akik február 7-én helyi idő szerint 14:15-kor kezdték meg a kutató-mentő tevékenyéget Antakya városában. A TEK speciális egysége 16 fővel – kilenc egészségügyi és a hét alpintechnikai és műszaki képességben jártas szakemberrel – február 8-án, a hajnali órákban csatlakozott hozzájuk, és ők is azonnal megkezdték a munkát.

Február 11-én még csatlakozott a Budapesti Műszaki Egyetem három építészmérnök statikus szakértője is. A kárterületen csak a magyar csapat dolgozott folyamatos váltással a nap 24 órájában, megállás nélkül kutattak a túlélők után. A gyakori és erős utórengések ellenére is folyamatosan dolgoztak az épületek romjainál.

A mentőszervezet hatnapos kint tartózkodása alatt tizenhét túlélőt, köztük három gyermeket mentett ki a romok alól. A tizenhét túlélő mellett huszonkilenc áldozat holttestét is kiemelték, emellett mentettek kutyát, macskát, papagájt egyaránt. A TEK orvosai a katonaorvosokkal együttműködve a sürgősségi sátorban 16 ember egészségügyi ellátását végezték el, egy másfél éves gyermek állapotát stabilizálták. A TEK műszaki egysége a Hunor állományával együtt végezte a kutatási feladatokat. 

A magyar mentőcsapat még távozását követően is segítették a bajba jutottakat: Magyarország törökországi nagykövetével egyeztetve összeállítottak a török katasztrófavédelem (AFAD) számára egy mentési, egészségügyi eszközöket és elhelyezési felszereléseket tartalmazó csomagot, amelyben hatvanféle orvosi felszerelés és kutató mentő eszközök egyaránt megtalálhatóak.