40 perc helyett akár 2 óra is lehet a menetidő Szeged és Szabadka között, annyi múlik a határellenőrzés mikéntjén

A Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar kisebbségi párt elnöke, Pásztor István beszélt egy helyi rádióban arról, hogy az már nem kérdés, hogy újra lesz vasút a régió két városa között, az azonban igen, hogy milyen menetidővel – írta meg a Szabad Magyar Szó még január legvégén. Szerinte a magyarok olyan javaslatot tettek, ami durván megnövelné a menetidőt.

A vonal szerbiai része már régen kész Pásztor szerint, a magyarországi szakaszra kell még várni az év végéig, és eztán elindulhat a személyforgalom. Az útnak 40 percig kellene tartania, ha az útlevélkezelés problémáját megoldják Pásztor szerint.  A magyar Belügyminisztérium javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne megoldani a határátlépéssel kapcsolatos ellenőrzést, de ezek a megoldások Pásztor szerint nem elég hatékonyak és gyorsak.

„Arra kértem az itteni döntéshozókat, hogy semmiféleképpen ne fogadják el ezeket a javaslatokat, mert egy olyan méltatlan helyzetet teremtenének, hogy a 40 perces menetidő 1,5–2 óra hosszára is bővülhetne. Mert ugyanazt a technikát próbálták alkalmazni, vagy próbálnák alkalmazni, amit láttunk az elmúlt években, hogy egy adott pillanattól le kell mindenkinek szállni, és akkor mindenkinek sorba kell állni. Azt gondolom, hogy ezt nem szabad megengedni” – érvelt Pásztor.

Legutóbb annak kapcsán írtunk a projektről, hogy várhatóan már októbertől utazhatunk majd a két város között vasúton – habár nemrég még jóval korábbi határidőkről volt szó. A menetrendi lehetőségeket jelentősen befolyásolja majd az alkalmazandó vám- és határrendészeti technológia, és azok normaideje. A személyszállító vonatok előzetesen tervezett napi száma hat pár nemzetközi InterCity-vonat és hat pár belföldi személyvonat Röszke és Szeged között; a Budapest–Kelebia országhatár vasút évek múlva esedékes átadásáig ez lesz a vasúti köldökzsinór a két ország között.

Ez a vonal egyébként annak idején, a vasút hőskorában a Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik része volt. Első, több mint száz kilonéter hosszú, Szeged–Szabadka–Zombor szakaszán 1863–1869-ben fektették le a síneket a puszta tájon. A trianoni békeszerződés kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Jugoszláviához került. 1941–1944 között, amikor ezeket a területeket egy időre visszacsatolták, a vasútvonal ismét Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl, illetve az Alföld és Észak-Erdély közötti kapcsolatként.

A II. világháború után újra a trianoni határok álltak vissza a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján azonban 1971-ben megszűnt a személyszállítás, ami csak 1988-ban indult újra. A Wikipédián leírtak szerint a rendszerváltás, és különösen a 2004-es EU, majd a schengeni egyezményhez csatlakozás óta a rendszeres kereskedelmi célú árucsempészet nyílt titokká vált a vonal járatain.