Úgy tűnik a kérdés már csak az, hogy mikor lesz újabb Nobel-díjasunk

A Qubit szedte össze cikkében azt, hogy a hirtelen felszínre került, Karikó Katalinék által végzett sikeres kutatások és ennek eredményeként, a koronavírus-járvány során megalkotott mRNS-alapú vakcina után mi minden szól amellett, hogy valójában nem az a kérdés, megkapják-e a Nobel-díjat, hanem az, hogy mikor?

Karikó Katalinról és kutatási területéről az átlagemberek mit sem tudtak, egészen addig, amíg el nem szabadult a koronavírus. Az SZTE-n végzett, majd a Pennsylvaniai Egyetemen, később a BioNTech cégnél dolgozó és alelnökösködő biokémikus ugyanis kutatótársával, Drew Weissmannal együtt szabadalmaztatta az mRNS-alapú oltások technológiáját, amelynek óriási jelentősége volt a koronavírus-világjárvány kezelésében, így az egész világ őt ünnepelte.

Az mRNS technológia azonban nem korlátozódik a koronavírusra, pont ebben rejlik a potenciálja: a rákgyógyításban, de akár a malária és még sok minden más elleni harcban is áttörést hozhat. A sikerek után sokan gondolták azt tavaly, hogy szakítani kell a Nobel-díjak hagyományaival, és az évtizedes távlat helyett azonnal odaítélni a kutatópárosnak. Azonban nem így történt, a két díjra, vagyis az orvosi és a kémiai Nobel-re is esélyes Karikóék nem kapták meg sem tavaly, sem pedig idén.

A díjakat kiosztó Svéd Királyi Akadémia főtitkára, Göran Hansson ezt így indokolta: „Az mRNS-vakcinák kifejlesztése egy csodálatos sikertörténet, amelynek hatalmas, pozitív következményeit az egész emberiség élvezheti. Ezért mind nagyon hálásak vagyunk a kutatóknak.

Ez egy olyan felfedezés, ami biztosan jelölésekhez vezet, de időre van szükségünk.”

Karikóékat világszerte díjak tucatjaival tüntették ki, számos egyetemen, köztük az SZTE-n is díszdoktorrá avatták, Szeged díszpolgárává vált, de a szegedi egyetemen még kutatóprofesszor is lett. Jogos volt tehát a várakozás, hogy idén is esélyes a Nobel-díjra. Ezt támasztja alá Jason Sheltzer, a Yale Egyetem orvosi karának rákkutató biológusának egyik elmélete is, miszerint hét rangos díj (Horwitz, Wolf, Albany, Shaw, Breakthrough, Lasker, Gairdner) nyertesei közül legalább kettőt elnyer, annak csak idő kérdése, hogy mikor kapja meg az orvosi Nobel-díjat is.

Karikó és Weissman ezek közül már ötöt vehetett át: 2021-ben a Louisa Gross Horwitz-díjat, az Albany Medical Center díját, a Lasker-DeBakey klinikai orvoskutatási díjat, a Breakthrough-díjat, majd 2022-ben a kanadai Gairdner-díjat is. Arról, hogy a Karikó–Weissman páros megkapja-e a Nobel-díjat, Sheltzer így nyilatkozott: „Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, csak az, hogy mikor.” Ráadásul duplán is esélyesek, ugyanis a biokémia szépsége, hogy nemcsak az orvosi, de a kémiai díjjal is elismerhetők az eredményei.

„Csak az érdekel és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van hatásom, és a díjbizottságokéra nincs” – válaszolta a Forbes.hu kérdésére Karikó Katalin annak kapcsán, hogy nem ők kapták a rangos elismerést. Szerinte a díjak nem lényegesek, a valódi díj maga a felfedezés. Mindenesetre ez nem változtat azon a tényen, hogy számtalan tudományos társaság és hírügynökség – melyről a Qubiten lehet bővebben olvasni – is Karikó Katalinékat tartja az egyik legesélyesebbnek, így ezentúl minden év díjátadója izgalmas lesz.