„Szabad, európai, szolidáris Szeged” – már Botka László védjegyévé vált ez a szlogen. A polgármester ezzel arra utal, hogy Szeged szinte az egyetlen olyan vidéki nagyváros az országban, ahol tartósan nem kormánypárti vezető regnál, így itt a fideszes városokénál „európaibb” elvek mentén zajlik a helyi politika. Vajon tényleg érvényesül ez az „európaiság” és szabadság a közgyűlés és a testületi ülések esetén is?
Szegeden évente általában 6 rendes közgyűlés van a városi honlap szerint. Ezek általában 1–2 héttel előre ki vannak hirdetve, a sajtó külön kap meghívót is a soron következő eseményre, mely nyilvános, így elvileg bárki jelen lehet. Az újságírók lent, az erre kijelölt páholyban, a magánszemélyek a karzaton foglalhatnak helyet, a törvényi előírás és a karzat befogadóképességének korlátai miatt viszont előzetesen regisztrálniuk kell nekik is.
Nemigen szokott számottevő polgári érdeklődés mutatkozni a közgyűléseken, hiszen a városi tulajdonban lévő Szeged Televízió minden alkalommal élőben közvetíti azokat,
a felvételek visszanézhetőek otthon ülve is.
Emellett a városi lap is élőben tudósít az eseményekről, ám amíg a tévében a közgyűlés mindenféle kommentár nélkül zajlik, a Szeged.hu-n már gyakran politikai véleménnyel fűszerezett egy-egy tudósítás.
A közgyűlési dokumentumok egészen 2022 elejéig kereshetőek vissza, ekkor készült el ugyanis az új városi honlap. Az ennél korábbi anyagok már csak a régi webcímről tölthetőek le, ahova egyébként az új oldal is átirányít. A régi városi honlapot továbbra is frissítik, itt a legújabb közgyűlések is megtalálhatóak a 2022 előttiek mellett, de azon anyagok is itt vannak, amiket még évekkel ezelőtt bizottsági üléseken tárgyaltak és szavaztak meg a képviselők, majd terjesztettek fel végszavazásra.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Egyes városi bizottságoknak kormánypárti elnöke van, ebből a szempontból nincs politikai egyeduralom a városházán, de az tény, hogy az ellenzéki összefogásnak abszolút többsége van a közgyűlésben. Elméletileg a bizottsági ülésekre is benézhet akárki, helyük és idejük nyilvánosan elérhető a város honlapján,
bár az események gyakran zárt ajtósak, akkor a sajtó sem mehet be.
A városi lap ezekről is szokott tudósítani. A bizottsági ülések nyilvánosságához fűződő legutóbbi emlékezetes pillanatokra talán a tavalyi óvodabezárások apropója adott alkalmat, akkor az elégedetlen szülők több ülésre is bementek, és el is mondták ellenérveiket azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat 45 óvodájából négynek a bezárását tervezte. Hiába, a képviselők a február 17-i közgyűlésen döntöttek az intézmények átszervezéséről.
Közmeghallgatásokat is hirdet olykor az önkormányzat, ezeken az eseményeken a lakosság is beleszólhat a nagyberuházások tervezésébe ötletekkel és javaslatokkal. Ilyen volt például a harmadik Tisza-híd projektje is, amelynek tervmódosításait a legutóbbi közgyűlésen fogadták el végül.
Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerint az önkormányzatok nem kötelesek közmeghallgatásokat, lakossági fórumokat szervezni a hatályos törvények alapján, de ők ragaszkodnak hozzá, így meg akarják hívni a kínai BYD képviselőit is, hogy tájékoztassák a helyieket a tervezett gyárról.