
Állványzat jelent meg Szeged egykor díszes szecessziós épületén, a Feketesas utca 19–21. szám alatt álló Schäffer-palotán. A belvárosi sarokház ma is meghatározó eleme a városképnek, pedig eredeti formájának már csak töredékét őrzi: a XX. század elején még gazdag szecessziós homlokzati- és tetődíszítése mára már szinte teljesen hiányzik, az egykori nagypolgári lakásait a II. világháború után kisebbekre osztották.
A most megjelent állványzat láttán sokan reménykedhettek abban, hogy megkezdődhet az épület régen elvesztett díszeinek helyreállítása. A szegedi ingatlankezelő IKV Zrt. által közzétett építészeti-műszaki leírásból azonban kiderül: egyelőre jóval szerényebb, bár nem kevésbé fontos beavatkozásról van szó. A háromszintes palota elöregedett tetőszerkezetének cseréje vált szükségessé ugyanis, a beruházás kizárólag erre a munkára terjed ki.
Ezt az IKV Zrt. lapunknak is megerősítette a napokban. Tájékoztatásuk szerint a társasház 25 lakásából 10, valamint a 11 nem lakás célú helyiség van az önkormányzat tulajdonában, ami összesen 64,65 százalékos tulajdoni hányadot jelent.
A tulajdonosi közgyűlés döntése alapján a tetőfelújítás bruttó 90,9 millió forintból zajlik, amelyhez a lakások tulajdonosai a tulajdoni hányaduk szerint finanszíroznak. A munkák befejezési határideje augusztus 31-e. A legfontosabb mondat azonban a válasz végén szerepel:
„A társasház nem tervez más felújítást.”
Ez azt jelenti, hogy bár az épület állagmegóvása megkezdődik, a Schäffer-palota egykori szecessziós arculatának helyreállítása egyelőre nincs napirenden.
Pedig aki jobban megvizsgálja az épület homlokzatát, láthatóak olyan nyomok, amik arra utalnak, hogy már volt állapotfelmérés korábban. Azt is feltárták helyenként, hogyan néztek ki az eredeti, bevakolt díszek, ez még a Google utcanézetén is megtekinthető.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Az épületet 1904-ben tervezték és építették fel a vaskereskedelemmel foglalkozó Schäffer testvérek megbízásából. A terveket Magyar Ede készítette, akit ma a szegedi szecesszió legjelentősebb alkotójaként tartanak számon. Pár évvel később ő tervezte a Reök-palotát is, amely ma a város szecessziós építészetének legismertebb emléke.
A Schäffer-palota eredetileg lakó- és kereskedelmi célokat szolgált. A földszinten üzlethelyiségek működtek, az emeleteken bérlakásokat alakítottak ki. A korabeli fényképek alapján az épület jóval látványosabb volt, mint ma: több utcára néző homlokzatát gazdag növényi ornamentika, különleges ablakkeretezések, erkélyek és pilaszterek, azaz faloszlopok tagolták. A tetőzetet díszes saroktornyok és szecessziós felépítmények koronázták.
A sarokerkélyeket eredetileg leláncolt angyalalakok tartották. Ezekből mára csupán töredékek maradtak fenn, helyükön a Feketesas és a Nagy Jenő utca sarkán ma is látható sasfigurák emlékeztetnek az egykori gazdag plasztikai díszítésre.
A palota jelenlegi sorsa az 1920-as években lett megpecsételve. A korabeli tulajdonosok a magas fenntartási költségekre hivatkozva eltávolíttatták a homlokzat és a tető legtöbb szecessziós díszítőelemét. Eltűntek a tornyok, a tetődíszek, a gazdagon tagolt párkányok és számos plasztikus homlokzati elem is. Később a földszinti, híresen igényes szecessziós faüzletportálokat is lebontották.

Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Hungaricana
Nem először merül fel a rekonstrukció gondolata. 2014-ben Weintrager Adolf építészmérnök a szegedi önkormányzat megbízásából, Szeged és Szabadka közös szecessziós pályázatának részeként elkészítette a Schäffer-palota utcai homlokzatainak és tetőrekonstrukciójának kiviteli tervdokumentációját, viszont forráshiány miatt elmaradtak a munkák.
Az elmúlt években több kísérlet is történt a tető karbantartási, valamint felújítási munkáinak elindítására, ám sikertelenül. 2023-ban a meglévő kéményeket béléscsövezték, és elhelyezték a katasztrófavédelmi hatóság által előírt tetőkibúvó ablakokat is. 2024 januárjára elkészült a szakértői vélemény a tetőszerkezet faanyagainak vizsgálatáról, amelyben 190 helyen tárt föl faanyag károsodást, statikai problémát, amely szám is alátámasztja a tetőfelújítás sürgősségét.
Arról a Szegederen is beszámoltunk, hogy 2023 februárjában, de még 2024 tavaszán is tetőcserepek estek az utcai járdára a Nagy Jenő utcai épületszárny tetejéről egy kisebb vihar után. Ebből is jól látszott, hogy a felújítás halaszthatatlan.
Egészen mostanáig kellett várni, hogy munkások jelenjenek meg a Schäffer-palotánál, de a város egyik legnagyobb építészeti adósságának törlesztésére még várni kell. A következő hónapokban a tetőszerkezet megújulhat, az a századfordulós épület azonban, amely egykor a szegedi szecesszió egyik legmerészebb alkotása volt, továbbra is csak árnyékát mutatja annak, aminek Magyar Ede megtervezte.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder