100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Elkezdték lebontani a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kezelésében álló, az 1880-as években épült MÁV-közraktárakat. A két épület közül a 120 méter hosszú kisebbiket nagyrészt lebontották péntek reggelre – derült ki a Szegeder helyszíni szemléje során. A 180 méter hosszú, a Tisza-töltéshez közelebb eső nagyobb épülethez egyelőre nem nyúltak hozzá a munkagépek.
A két hosszú téglaépület az egykori Tisza teherpályaudvar területén, a szegedi Nagyállomástól északra, a Tisza jobb partján áll(t). A területet 2024 októberében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adta az SZTE tulajdonába. Az egyetem oktatási és kutatási célokra hasznosítaná, közvetlenül a tervezett harmadik Tisza-híd és a jövőbeli intermodális csomópont mellett. A volt teherpályaudvar Szeged egyik legértékesebb barnamezős zónája.
A most lebontott raktárépület része volt annak az épületegyüttesnek, amely az 1880-as évek elején, a fővárosi után az ország első vidéki közraktáraként épült. A budapestit részben megőrizték, ma itt működik a Bálna.
A 19. század végén a közraktár nem egyszerű árutárolót jelentett, hanem olyan jogilag szabályozott kereskedelmi-pénzügyi intézményt, ahol a gabonát és más nyersanyagot hivatalosan nyilvántartották, és erről hitelfedezetként is használható közraktári jegyet adtak ki. A Tisza-pályaudvar ezt a logisztikai csomópontot képviselte Szegeden, vasúti, vízi és banki háttérrel.


A bontás azért érdekes, mert a közel 150 éves épületekről közlekedés- és gazdaságtörténeti múltjuk ellenére sem készült előzetes örökségvédelmi vagy ipartörténeti értékelés. Az új tulajdonos SZTE nem rendelt el ilyen vizsgálatot, pusztán a bontási kiviteli tervben a tervező nyilatkozott arról, hogy az érintett épületek egyike sem áll műemléki vagy építészeti örökségvédelem alatt.
Miután az egyetem átvette a MÁV-tól az ingatlant, elfogadta az akkor fennálló jogi állapotot, hogy az épületek nem állnak védelem alatt. Azt a kérdést viszont, hogy az épületeknek egészben vagy részben örökségvédelmi védelem alá kellene-e tartozniuk, és később hasznosíthatnák-e egy sokszínűbb és gazdagabb fejlesztéshez, az egyetem nem vetette fel.
A területen az SZTE többfunkciós, oktatási-kutatási célú városnegyed kialakítását tervezi. A koncepciók kidolgozása az egyetem közlése szerint még zajlik, konkrét beépítési tervek egyelőre nincsenek – a területet előbb mindenestül letakarítják.
Az ügyben csütörtök este megszólalt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is, aki azt mondta: ismeri az ügyet és olvasta az erről szóló cikket. „Tájékozódni fogok az illetékes szerveknél.” A miniszter szerint az építésügy miatt a tárcának lehet érintettsége. Vitézy csütörtökön vette át a minisztérium vezetését Lázár Jánostól.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.














