Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a Frontiers Planet Prize magyar bajnoki címét. A szegedi kutató ezzel a fenntarthatóság globális elitjébe került és esélyes a jövő januári, három, egyenként egymillió dolláros nemzetközi fődíjra is.

A világ legnagyobb, Földünk állapotával foglalkozó tudományos versenyén olyan bizonyítékokon alapuló, skálázható megoldásokat keresnek, amelyek segítenek az emberiségnek a bolygó tűrőképességének határain belül élni. A Johan Rockström svéd klímakutató vezette 100 fős nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül az SZTE kutatójának munkáját ítélte a legkiválóbbnak, így Tölgyesi Csaba lett a 25 nemzeti bajnok egyike.

Tölgyesi sikerének alapját egy, a Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány adta. A szakember vezetésével a brazil, skót, német és francia nemzetiségű kutatókat is felsorakoztató kutatócsoport rávilágított arra, hogy a klímaváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint az erdősítés. A szegedi kutatás bebizonyította, hogy az ökoszisztéma-helyreállítás önmagában kevés a szén-dioxid ellensúlyozására; a fókuszba a kibocsátás drasztikus és azonnali csökkentését kell helyezni.

„Ezzel a díjjal a kutatásunkat közvetlenül a pénztárgép mellé állították be. Többek között a svájci Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon is bemutathatjuk az eredményeinket, ahol világvezetők, globális gazdasági szereplők és nemzetközi természet- és környezetvédelmi szervezetek képviselői ismerhetik meg azokat, és hasznosíthatják saját klíma- és biodiverzitás-védelmi stratégiáikban” – mondta az SZTE hírportáljának Tölgyesi.

Különösen nagy szükség van minél szélesebb kör megszólítására a klímavédelem kapcsán, mert összetett jelenségről van szó, közvetlen gazdasági-társadalmi vonatkozásokkal. Sok helyen hasznosak a fák, de van, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait, jelezte a kutató. Ezután áttértek a holisztikusabb élőhely-restauráció propagálására: azaz termőhelytől függően a vizes élőhelyek vagy őshonos gyepek kialakítása is részévé válhatott a szénmegkötési stratégiáknak, nemcsak az erdők.

„A mi eredményeink rámutatnak, hogy akármit is telepítünk, annak a szénmegkötése közel egy nagyságrenddel elmarad attól, amit korábban gondoltunk, így az élőhely-restauráció motivációja ne a klímamitigáció, azaz a szénmegkötés legyen, hanem a klímaadaptáció, ami a változó klímához való könnyebb alkalmazkodást támogatja” – fejtette ki az SZTE oktatója.