Új köztéri szobrot avattak Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja (TIK) előtt, amely a Szilassi-poliédert ábrázolja – tájékoztatta a Szegedert az intézmény.

A világ első üvegből készült Szilassi-poliéder szobra a szegedi matematikus, Szilassi Lajos 1977-es felfedezésének állít emléket. Az alkotást a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága kezdeményezte, az avatás pedig a Szegedi Akadémiai Bizottság alapításának 65. évfordulója alkalmával zajlott.

A Szilassi-poliéder egyedülálló tulajdonsága, hogy a tetraéder mellett ez az egyetlen ismert poliéder, amelynek minden lapja minden másikkal szomszédos, vagyis közös él mentén találkozik. A hétlapú testet Krisztin Tibor matematikus akadémikus egy „hétszobás házhoz” hasonlította, amelyben bármely két szoba közvetlenül kapcsolódik egymáshoz.

Szilassi Lajos matematikus az avatón felidézte, az alakzat 1976 tavaszán, egy egyetemi előadás közben fogalmazódott meg benne, amikor a kocka és az oktaéder kapcsolatáról beszélt. Egy évvel később már elkészült az a test, amely megfelelt a feltételeknek, de akkor még nem volt neve.

„A Bolyai Intézetben gyorsan elterjedt a poliéder felfedezésének híre, amely kapcsán Szőkefalvi-Nagy Béla professzor úr megemlítette nekem, hogy a Scientific American című neves szaklap nemrég cikket közölt a Császár-poliéderről. E hír hallatán vettem a bátorságot, és írtam eredményemről, az új poliéderről Martin Gardnernek, aki akkoriban a Scientific American matematikai rovatát vezette” – kezdte az egyedi alakzat történetét a kutató.

Így folytatta: „Hamarosan meg is jelent a folyóiratban az általam talált poliéderről egy cikk, amelynek – talán nem véletlenül – »minimális művészet« volt a címe. Martin Gardner nevezte el konstrukciómat Szilassi-poliédernek. Soha nem hittem volna, hogy egy ilyen tekintélyes folyóiratban megjelenő tudományos cikk milyen események láncolatát indítja majd el” – emlékezett vissza Szilassi Lajos.

Krisztin Tibor matematikus szerint a felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy 1978-ban a Scientific American hasábjain Martin Gardner nemcsak matematikai érdekességként, hanem esztétikai értékként is méltatta a testet, a modern szobrászat kiemelkedő alkotásai közé sorolva azt. Azóta a Szilassi-poliéder három kontinensen – Ausztráliában, Amerikában és Európában – köztéri szobrok formájában is megjelent.

Fendler Judit, az SZTE kancellárja arról beszélt az avatón, hogy a poliéder a tudományos gondolkodás és az innováció szimbóluma: „Ez egy történet a kitartásról. Egy történet arról, hogy a sokadik sikertelen próbálkozás után sem szabad feladni. Egy történet arról, hogy a technológia önmagában nem elég – csak akkor válik értékké, ha mögötte ott áll az emberi kreativitás. Az 1970-es években, amikor a számítógépek még szobányi monstrumok voltak, Szilassi professzor már látta bennük a jövőt. Ez nemcsak egy tárgy. Ez egy üzenet: a tudás, a kreativitás és a kitartás egyetemes érték.”

A szentesi születésű Szilassi Lajos több mint négy évtizeden át kötődött a szegedi egyetemhez: először hallgatóként, majd később oktatóként, 2006-ig tanított pedagógusokat.

A TIK előtt felállított acél-üveg szobrot Borbás Dorka üvegművész alkotta Vesmás Péter és Szögi Tamás, a Tér és Forma Építész Stúdió Kft. építészeivel közösen. Az alkotás érdekessége, hogy a fehéren kívül szinte minden színben képes világítani.

A Bölcsészkar TIK mellett lévő főépülete előtt is kisebb építkezés zajlik. A Szegeder úgy értesült, a TIK főbejárata előtti biciklitárolót helyezik át ide. A tervek szerint az új helyszínen a jelenleginél kétszer nagyobb tárolót alakítanak majd ki, és egy ingyenesen használható kerékpár-szervizoszlopot is telepítenek. Bár a tároló fizikailag már nem a TIK területén lesz, az üzemeltetését továbbra is ők végeznék.

A TIK előtti biciklitároló költözése kapcsán még március elején kerestük az egyetemet, válasz cikkünk megírásáig nem érkezett. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mennyibe kerül a beruházás és mikorra készülhet el, valamint terveznek-e zöldítést a térkövezés ellensúlyozására.