Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százaléka már részben megújuló energiát használ. Befejeződött ugyanis a több mint hét éves projekt, amelyben a geotermikus fűtési rendszert alakították ki.

Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az utolsó, rókusi II. számú hőkörzet kialakítása is készen van. A 2018 őszén indult fejlesztésben összesen kilenc különálló geotermikus rendszer épült ki.

A geotermia hasznosításával 40 százalékra emelkedett a megújuló energia részaránya Szeged távhőrendszerében. Korábban az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27–28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez 10 millió köbméterrel csökkent. Így az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35–40 ezer tonnára mérsékelni.

A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5–6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát.

A rendszer finomhangolását követően, két–három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgázmennyiség fele kiváltható lesz megújuló energiával a szakember szerint. Bozsó Gábor úgy véli, ezt akár 80–90 százalékra is lehetne emelni a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával. Ehhez azonban a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne.

Az energiát egy Rókuson fúrt 2 kilométeres kútból nyerik ki, mondta el Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere az átadón. 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméternyi 93–94 fokos termálvizet termelnek ki óránként.

Ezt aztán szigetelt távhővezetéken keresztül juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát. Maga a termálvíz tehát nem érintkezik a felszínnel, nem az jut a fűtőtestekbe: a hőt csak közvetetten adja át a távfűtő rendszernek. A kitermelt, már lehűlt vizet aztán a két, 1800 méteres visszasajtoló kúton át visszajuttatják a talajba.

A projekt összesen 1,7 milliárd forintba került, ennek 60 százalékát uniós támogatásból fedezték.

A Geo Hőterm Kft. a Svájci Alap támogatásával egy újabb projektet is indított, amely során a mostanra kiépített kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz telepítenek gázszeparátor berendezéseket. Ezekkel a termálvízben oldott állapotban lévő metánt választják le, azt is a fűtéshez felhasználva. A tervek szerint a 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – további csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki.

A szegedi geotermikus rendszer nemcsak országosan, de európai szinten is kiemelkedik méretében. Még az Atlanti Óceán túlpartján is felfigyeltek rá: tavaly szeptemberben az ohiói kongresszus energetikai bizottságában dolgozó demokrata képviselő, Marcy Kaptur meghívására szegedi szakemberekből álló delegáció utazott az Egyesült Államokba, hogy bemutassák a város geotermikus rendszerét és tapasztalatot cseréljenek.