100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.
Szegeden a tartósabb havazásnál már talán csak a befagyott Tisza a ritkább, ám idén januárban ez is nagyjából megtörtént a huzamosabb fagypont alatti hőmérsékleteknek köszönhetően. A nulla fokos folyó felsőbb, keskenyebb szakaszai ennél jóval látványosabban be vannak fagyva. Azért átsétálni nem lehet rajta, a jégre lépni életveszélyes, sőt büntetés is járhat érte.
A Tisza felső régióiból érkező, nagy mennyiségű jég miatt vasárnap ismét leállt a mindszenti komp, amit idén egyszer már ki kellett szabadítani a hó fogságából. A járat oldalán azt írják, egyelőre nem lehet felmérni, mikorra rendeződhet a jéghelyzet, ami miatt a napokban a csongrádi pontonhidat is le kellett zárni. A szegedi téli kikötőben a Jégvirág V. nevű jégtörő is elkezdett tevékenykedni.


Csongrád-Csanád vármegyében legutóbb 2017-ben fordult elő hasonló intenzitású jégzajlás a Tiszán. A folyót teljes szélességében beborító, a mostaninál vastagabb jégpáncél pedig 2010-ben, azaz 16 éve.
Hazai folyóinkon, így a Dunán is még a múlt hét végén indult be a mostani jegesedés, ami várhatóan a következő napokban még kitart. A héten viszont enyhébb idő várható, így az olvadás is megindul.


Jégzajlás és olvadás idején problémát okozhat az úgynevezett jeges ár. Ez abban különbözik a normál árhullámtól, hogy amikor a jégtáblák feltorlódnak a folyómederben, gyakorlatilag természetes gátat alkothatnak, és a torlasz feletti szakaszon a víz elöntheti a környéket.
Jeges ár kialakulásához azonban két feltételnek is kell teljesülnie: hogy a folyó teljesen befagyjon, és hogy egy árhullám feltörje a vastag jégpáncélt. Nagyobb árhullámra azonban egyelőre nem kell számítani. Szegednél jelenleg 110 centin áll a Tisza, ami alacsonynak számít.














