„Mert hívtak és van mondanivalóm” – válaszolta Áder János volt köztársasági elnök a Magyar Nemzet kérdésére, hogy miért vállal hosszú évek után szerepet pártpolitikai rendezvényen, a szegedi DPK-gyűlésen december 20-án. Azt viszont nem szpoilerezte el, hogy pontosan miről fog beszélni. Az egykori köztársasági elnök a kormánypárti lapnak „a közbeszéd tragikus állapotáról” és korábbi pozícióiról beszélt, de szóbajött a kegyelmi ügy is. 

Korábban már mi is megírtuk, hogy Orbán Viktor mellett ő is beszélni fog a háborúellenes gyűlésen, ami az országjárás idei zárórendezvénye, a szervezők szerint egyben az eddigi legnagyobb hasonló esemény lesz. A Pick Arénában Lázárinfót is tart az építési és közlekedési miniszter a kormányfővel együtt, rendhagyó módon a programnak ez a része is zártkörű lesz. 

Áder János amúgy legutóbb áprilisban tett hivatalos látogatást Szegeden a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként, és Sulyok Tamás jelenlegi államfővel egy időpontban tartott beszédet. 

Áder a legmagasabb állami tisztség betöltése előtt már frakcióvezető, házelnök és európai parlamenti képviselő is volt, ezért arról kérdezték, melyik pozícióban érezte magát a legotthonosabban. Szerinte azonban „nem az a fő kérdés, hogy az ember testhezállónak érzi-e ezeket a tisztségeket”, hiszen frakcióvezetőnek sem ő jelentkezett, csak megüresedés történt. „Hasonló a helyzet a köztársasági elnöki feladat esetében, nem arra készültem. Akkoriban Brüsszelben dolgoztam, a felkérés pedig váratlanul ért, és komolyan el kellett gondolkodnom rajta.”

Ez a reakció nem is volt meglepő, hiszen állítása szerint amikor Orbán felvetette neki a kormányfői pozíciót, mindig úgy reagált, hogy a regnáló miniszterelnököt alkalmasabbnak tartja a feladatra. Most tisztázta, nem is tervez visszatérni a politikai pályára, „a Covid-árvákat támogató Regőczi Alapítvány és a Kék Bolygó Alapítvány éppen elegendő feladatot ad”.

Úgy véli, „minden szakmának vannak buktatói, a politikusinak különösen. Novák Katalin példája is jól mutatja, egyetlen hiba is elegendő, hogy valaki lemondásra kényszerüljön” – fogalmazott, mikor utódja nem túl hosszú életű elnöki karrierjét említették. Azt mondta, amikor jóval a lemondását követően találkoztak, Novák elmondta neki a véleményét. „Mondjuk úgy, hogy kaptam egy magyarázatot. Ettől azonban még nem biztos, hogy minden részletét ismerem a történteknek.”

A kérdező felidézte, hogy Áder 2017-ben a közbeszéd állapotára panaszkodott, a volt államfő pedig osztotta a véleményét, miszerint az akkori minőség „még istenes volt a mostanihoz képest”. Úgy látja, „gyakorlatilag megszűnt az értelmes politikai diskurzus, és kétmondatos Facebook-bejegyzésekkel kommunikálnak a politikusok, hiányzik a karakter, a tartalom és a talentum”, abban pedig biztos, hogy ez rossz irány. 

Felvetette a kormánypártok felelősségét is, bár nem a kommunikáció minősége kapcsán, hanem azért, mert „nem beszélnek egyértelműen az eredményekről”. Ide sorolná például a stadionok és arénák felépítését, a kórházfelújításokat, az autópálya-építéseket, vagy a Magyar Falu Programot. Emellett szerinte „minden kormány nekirugaszkodott az orvosi bérek emelésének, de mindegyiknek beletört a bicskája. Most végre sikerült. A pedagógusok fizetését is mindenki akarta emelni, de csak a mostani kormány tudta megvalósítani.”

Az általa soroltak nem tartoznak az alultárgyalt eredmények közé, valamint közülük több uniós támogatásnak köszönhetően valósult meg. A sportra valóban kiemelt figyelmet fordít a kormány, miközben az egészségügy és az oktatás területén gyakran szakmai viták tárgya, hogy valóban felzárkózást jelentenek-e a béremelések, vagy inkább a korábbi lemaradásokat kompenzálják.