Robotok segítik a neurológiai sérülések utáni rehabilitációt az SZTE-n

Robotok segítik a betegek neurológiai sérülések utáni rehabilitációját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) mintegy egymilliárd forintos beruházással kialakított humánkineziológiai laboratóriumban – közölte Lengyel Csaba, az SZTE klinikai központjának elnöke csütörtökön.

A professzor a labor átadóján elmondta, a robottechnológia új távlatokat nyit a rehabilitációs ellátásban, a páciensek személyre szabott ellátásában. Az eszközök nagyon precíz ismételhető mozgások végrehajtását teszik lehetővé, amik segítik a hatékony, egyéni fejlesztést. „Különösen igaz ez, ha a páciens valamilyen neurológiai sérülést szenvedett el, amely hatással van a mozgáskoordinációjára. A mozgásrehabilitáció a teljes élet lehetőségét és a szabadságot adhatja vissza a betegeknek” – fogalmazott a szakember.

A labor komoly szerepet kap a hallgatók képzésében, de lehetőségeket biztosít a kutatásra is. Cserháti Péter, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke kifejtette, a rehabilitációs szakma próbál reagálni az egészségügyi ellátás változására, annak érdekében, hogy minél magasabb életszínvonalt biztosíthasson a pácienseknek.

„A rehabilitációs osztályok sokkal korábban veszik át a pácienseket, és igyekeznek őket sokkal gyorsabban végig vinni a felépülés folyamatán” – közölte a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikáját is vezető szakember. Cserháti példaként egy gerincvelősérültek esetében használt eszközt említett, amely már az első hetekben segít felállítani és kerekesszékbe kiültetni a betegeket, ezzel két hónap ápolási időt spórolva meg. „A korszerű berendezések hozzájárulnak a beteg motiválásához, a gyakorlatok elvégzése során pedig rengeteg adat gyűlik a páciensekről, melyek feldolgozásával fejleszthető az ellátás.”

Fazekas Gábor, az SZTE rehabilitációs medicina tanszék vezetője elmondta, a laborban működő berendezések egy része a rosszabb funkcionális állapotban betegek számára – tehermentesítve őket – segítséget nyújt a mozgások végrehajtásához, más eszközöknél a páciensek teljes egészében saját izomerejüket használják.

„Egy futópadhoz hasonló berendezés a járás újratanulásában segíti a betegeket, képernyőn kivetítve eléjük egy tájat vagy fényjelekkel mutatva a felületet ahova lépni kell, illetve az akadályt, amit ki kell kerülniük. A járás ritmusát zene is segíti követni, ez nemcsak neurológiai betegségek esetében, hanem a súlyos látássérültek ellátása során is hasznos” – közölte a professzor.

A mozgáskoordináció és az izomerő fejlesztésére is használják a szobabiciklihez hasonló berendezést, amelynél pedálonként állítható mekkora erőt kell kifejteni. Szintén a járás újratanulásában segíti a pácienseket a végtagokat részben tehermentesítő, külső csontvázhoz hasonló exoskeleton.

A felső végtagok esetében szintén képernyőkkel összekapcsolt eszközöket alkalmaznak, ezek közül vannak, melyek az ujjak finom motoros mozgását segítik, másokkal a váll és a könyök használatát gyakorolják a páciensek különféle feladatokat végrehajtva – mondta a professzor.

A robotokkal segített gyakorlatok a kognitív funkciók fejlesztésében is felhasználhatók, a többi közt olyan betegeknél, akik a bal oldalról érkező ingerekre nem reagálnak – közölte a professzor.