A világ 338. ”legfenntarthatóbb” egyeteme lett az SZTE a QS rangsora szerint

A Szegedi Tudományegyetemet fenntartható jövőt támogató kutatási tevékenysége, működése és társadalmi hatása alapján ismerték el a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsora szerint.

A világ intézményeit környezeti, társadalmi és irányítási szempontok szerint mérő listán az SZTE ismét a top 350-es kategóriában szerepel: a világrangsorban a 338. helyen (tavaly 325.), az európai listán a 161. (tavaly 154.) helyen áll. A 14 magyar egyetemet tömörítő, folyamatosan bővülő mezőnyben idén is a második helyen végzett az SZTE – mindössze 1,1 ponttal a hazai listavezető Debreceni Egyetem mögött, ez tavaly csupán egy pont volt.

A QS World University Rankings: Sustainibility 2026 környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szempontok szerint méri a világ felsőoktatási intézményeit. A november 18-án megjelent kiválósági listán idén 1994 intézmény kapott helyet globálisan, ami a korábbi évhez képest 250-nel több rangsorolt egyetemet jelent. A listára 618 európai intézmény és összesen 14 magyar egyetem került fel.

Az SZTE

• környezeti hatások csökkentését célzó működési gyakorlatai és intézkedései, környezeti fenntarthatóság iránti elkötelezettsége alapján európai top 100-as helyezést ért el;
• a fenntartható jövő érdekében végzett kutatási tevékenységét legerősebbként értékelte Magyarországon a QS;
• ahogy az egyetem oktatási tevékenységének társadalmi hatását is.

A világ egyik legelismertebb, felsőoktatási tevékenységeket minősítő cégének rangsora több szempont és indikátor mentén áll össze.

A környezeti hatást mérő szempont (Environmental Impact) a végeredménybe 45%-ban számít bele, és olyan tényezők alapján járja körbe az intézményeket, mint a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatási tevékenység és akadémiai elismertség (17%), a fenntartható fejlődési célok területein folytatott kutatások és az intézmény kapcsolódó hírneve (13%), a környezettudatos intézményi működés, az eziránti elkötelezettség (15%).

A társadalmi hatást mérő szempont (Social Impact) szintén 45%-os súllyal számítódik a helyezésbe. Ide az alábbi alkategóriák tartoznak: a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (11%), az esélyegyenlőség dimenziója (12%), a jó életminőség (jólét és jóllét) elősegítése, biztosítása (5%), az oktatási tevékenység társadalmi hatása (7%), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása, megosztása (10%).

A 10%-os súllyal rendelkező, irányítási szempont szerinti kategória (Governance) az egyetem mint szervezet működését értékeli a fenntarthatóság szemszögéből. A teljes lista a QS oldalán érhető el.