A Partizán Vétó című műsorának legutóbbi adása Szeged politikai viszonyait, a Fidesz helyi kudarcait és az önkormányzati hatalom ellensúlyait is elemezte. A Szegeden, közönség előtt felvett adásban szó esett Botka László polgármester és Lázár János viszonyáról, a szegedi Fidesz működéséről, valamint a városban meghatározó egyházi és egyetemi szereplőkről.

Az országos politika kitárgyalása után Ruff Bálint, Botka László egykori tanácsadója és Vida Kamilla egy múltidéző bejátszással rátértek a helyi politikára. A bejátszott felvételen megemlítették, hogy Lázár János egy rádióinterjújában Botka Lászlót hozta fel jó példaként. „Egy polgármesternek az a dolga, hogy a település polgárainak érdekében együtt tudjon működni a kormánnyal” – mondta Lázár, hozzátéve, hogy soha nem hallotta Botkától a kormánytagok elleni uszítást. „Azt hiszem, hogy ennél ő okosabb ember.”

A dicséret azonban politikai vitát váltott ki a Fideszen belül is. Kubatov Gábor egy helyi lapnak úgy nyilatkozott, szerinte Lázár azért méltatta Botkát, mert az az érdeke, hogy a szocialista polgármester maradjon hatalmon: ha Szegeden erős kormánypárti vezető lenne, Hódmezővásárhely befolyása és fejlesztési forrásai csökkennének. A felvételen bejátszották Szabó Bálintot is, aki arról beszélt egy sajtótájékoztatóján, hogy a szegedi Fideszt „személyesen és kézi vezérléssel” Kubatov irányítja, miközben az egyetem és az egyház vezetése is erősen kormánypárti irányba mozdult el.

Vida Kamilla a bejátszás után megemlítette, a Fidesz szokása, hogy úgynevezett „szuperpolgármestereket” ültet rá az ellenzéki önkormányzatokra, akik helyi befolyásos, kormányközeli személyek. Ruff Bálint erre a felvetésre kitért arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem rektora, Rovó László és kancellárja, Fendler Judit rendszeresen jelennek meg fideszes rendezvényeken, az egyetem pedig „a legnagyobb munkáltató Szegeden, komoly politikai befolyással”.

Botka László egykori politikai tanácsadója kitért Kiss-Rigó László megyéspüspök szerepére is, akit a műsorban „reneszánsz figuraként” jellemez. A püspök „a hívek felett uralkodó” helyi hatalmi tényező, akinek futballcsapata, stadionja, szállodája és étterme is van Szegeden. Hozzá tartozik az egyház által működtetett gyermekvédelmi hálózat tizenkét megyében, valamint az Erzsébet-táborok felügyelete is – sorolta Ruff, aki szerint a püspök „a város egyik legerősebb embere”, aki a KDNP helyi vezetésén keresztül is befolyást gyakorol.

A Vétóban Ruff Bálint arról beszélt, hogy a Fidesz több kísérletet tett arra, hogy „szuperpolgármestereken” keresztül vegye át az ellenzéki önkormányzatok fölött az irányítást, de Szegeden ez rendre kudarcot vallott. Miközben a rendszerváltás után váltógazdaság volt a szegedi politika, Botka László 2002-es győzelme óta folyamatosan megőrizte pozícióját, és a kormánypárt 2010 óta sem tudta megtörni a város ellenzéki dominanciáját: botka 2019-ben és 2024-ben is nagy fölénnyel nyert. „A szegedi Fidesz annyira működik, hogy 2024-ben 66 százalékkal kaptak ki” – hangzott el ironikusan.

A műsorban Ruff idézte a korábbi botrányokat is: a Szeviép-ügyet, amelyben a Fidesz megpróbálta Botkát felelőssé tenni, és amelyben Lázár János személyesen is szerepet vállalt. Ám szerinte a próbálkozás „nem sikerült”, és a városban inkább megerősítette a polgármester pozícióját.

A beszélgetés második felében Szeged két választókerületéről esett szó. Ruff szerint a Tisza Párt júniusi európai parlamenti választási győzelme „új korszakot” hozott: Szeged az egyik legerősebb bázisa lett Magyar Péter pártjának, amely itt akár 60 százalékos támogatottsággal is számolhat. Az 1-es választókerület hagyományosan ellenzéki, míg a 2-es – amely részben a városkörnyéki településeket is magában foglalja – továbbra is a Fidesz kezében van.

A 2022-es országgyűlési választáson Mihálik Edvin 40 százalékkal alulmaradt a kormánypárti jelölttel szemben. Botka egykori tanácsadója szerint a vereség oka nem a helyi gyengeség, hanem a budapesti kampányközpont hibái voltak: „A budapesti kampányközpont azt hitte, ez egy nyert körzet, és magára hagyta a jelöltet.” A műsorban elhangzott: ha az ellenzék 2026-ban győzni akar, a szegedi 2-es körzet „lakmuszpapír” lesz, amely megmutatja, képes-e országosan is áttörni. „Ez akkor is és most is a csatatér körzet volt, amit igenis lábbal kellett volna mindenkinek lejárni, és a lábbal lejáráshoz nem régészeti lejárta, hanem ahhoz kellett volna nagyon komoly energiát koncentrálni ide” – véli Ruff.

A műsort Toroczkai Lászlóval zárták, akitől lehet politikailag tanulni Ruff szerint. Botka egykori tanácsadója megemlítette, Szegeden meg tudták azt csinálni, „el tudták azt magyarázni”, hogy lehet úgy is sikeresen kormányozni, hogy „nem fideszes vagy, és nem fideszes dolgokat mondasz”, és az emberek választásról választásra elhiszik, hogy „nekik ez kell”. Ez a fajta „kormányzástudás” kicsiben megvan Toroczkainál és Ásotthalmon, és Ruff úgy véli, ugyanezt csinálhatná a Mi Hazánkkal most országos szinten úgy, hogy „kicsit balrább tolódik” a Fideszhez képest.