Gripen vadászgéppel is repültek a kiképzés alatt Kapu Tiborék

Október 13-án Szegedre látogatott Kapu Tibor gépészmérnök, a második magyar nemzeti űrhajós, valamint tartalékosa, Cserényi Gyula villamosmérnök, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa. A TIK-ben tartott eseményen elhangzott, Kapu Tibor 20 napot, 2 órát és 59 percet töltött a világűrben, Farkas Bertalan után másodikként a magyar űrhajósok sorában.

Az űrmisszió során Kapu Tibor 31 ország 60 tudományos projektjéből 25 kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomáson, amelyek közül három a Szegedi Tudományegyetemhez köthető. „Nagyon nagy hatást gyakorolt rám az a tudat, amikor rádöbbentem, hogy a kísérleteink mennyire előremutatóak, és a kollégáim mennyire jól előkészítették ezeket” – mondta Kapu, akivel 45 év után Magyarország újra bekapcsolódott az űrkutatásba.

Kapu Tibor szerint azonban még nem fogták fel igazán, mit jelent ez a teljesítmény. „Még nagyon benne vagyunk a sűrűjében, folyamatos pörgés az életünk. Rengeteg emberrel találkozunk, s rengeteg helyre ellátogatunk, ahol arról mesélünk az érdeklődőknek, hogy milyen volt a küldetés. Amíg ebben benne vagyunk, nagyon nehéz beleélni magunkat, hogy ez egyszer majd a magyar történelemkönyvek része lesz” – mondta Kapu az SZTE hírportáljának.

Cserényi Gyula szerint a tudás iránti vágy és a folyamatos tanulás nélkül nem érhettek volna el ilyen eredményeket. „Nagyon fontos, amit úgy gondolom, érdemes mindenkinek egy kicsit magáévá tenni: sose álljunk meg a tanulással. Mindig tanuljunk valamit, mindig találjunk valami újat, amellyel frissen tarthatjuk az elménket és a gondolkodásunkat. Ez mindig hozzáad az életünkhöz, s segít előre vinni bennünket.”

Ezt a gondolatot Kapu Tibor is megerősítette. „A legelső pillanatom, amikor rádöbbentem arra, hogy ezért megérte tanulni, akkor volt, amikor ott voltunk a NASA-nál és a SpaceX-nél, és ugyanazokat a procedúrákat vettük át, mint a nagy legendák az űrhajózás hőskorában. Rádöbben az ember arra, hogy az a képzés, amit itthon kap (...), az elegendő arra, hogy valaki űrhajósként megállja a helyét a világ egyik legnehezebb színpadán” – mondta.

Cserényi Gyula szerint a HUNOR-programban való részvétel élete egyik legizgalmasabb fejezete volt. A küldetés során megtanulták kezelni a stresszhelyzeteket, és megerősödtek mind mentálisan, mind fizikailag. „Jelen pillanatban úgy érzem, bármilyen akadályt le tudok győzni. Szerintem ez a legfontosabb hozománya az űrhajós kiképzésnek, hogy tudjuk azt, hogy bármire képesek vagyunk” – tette hozzá.

Kapu tibor elmondta, részt vettek olyan izolációs képzésben, ami alatt össze voltak zárva, s próbálták különböző stresszhelyzetek alatt tulajdonképpen a legrosszabbat kihozni belőlük, ám nem tudták. „Repültünk Gripen vadászgéppel és műrepülőgépekkel is, amelyek óriási kihívást jelentettek, mind mentálisan, mind fizikailag” – tette hozzá.

A két űrhajós szerint a sikeres küldetéshez elengedhetetlen volt az egymás iránti bizalom és támogatás. „Nagyon remélem, hogy a kiképzés alatt is Tibor segítségére lehettem. Főleg Amerikában próbáltam számára társaságot és segítséget nyújtani ott, ahol szüksége volt rá” – mondta Cserényi. Kapu szerint „kint lenni Houstonban a misszió kiválasztott kutatóűrhajósaként olyan felelősséget jelent, ami együtt jár egy bizonyos egyedüllét érzéssel”.