„Az orvhalász ma alkalmazhat éjjellátót, hőkamerát és mozgásérzékelőt is. Régen csak kiment a helyszínre, előkészítette a hálóját és megvárta a pirkadatot, amikor is begyűjthette a csapdába esett halakat” – mondta a Szegedernek Dávid Imre, a Tisza és mellékvizei Csongrád-Csanád vármegyei halőri csoportvezetője a szegedi Sárga üdülőtelep vízpartján. Az orvhalászat jelenleg kisebb mértékben fordul elő itt, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Dávid szerint a csökkenő tendencia annak köszönhető, hogy az alkalmazott halőrök létszáma megnövekedett, valamint a felszerelésük is fejlettebbé vált.

A halőrök feladata kiterjed a horgászterületek létrehozására és a kormoránok gyérítésére is, utóbbi azért fontos, mert ez a madárfaj előszeretettel fogyaszt halat. De a fő harcot mégis az orvhalászokkal és orvhorgászokkal vívják a szakemberek.

Mi a különbség köztük?

„Orvhalásznak tekintjük azt a személyt, aki hálóval, elektromos eszközzel, csapóhoroggal és különböző módon próbálja meg eltulajdonítani a halat, és ebből próbálja meg az életét megoldani” – fejtette ki a halőr. Az orvhalászok beruháznak csónakra, hálóra és egyéb technikai eszközökre, nagy tételben lopnak. 

Ezzel szemben az orvhorgászok kisebb tételben lopnak, nem ez az elsődleges bevételi forrásuk: pénzügyi kiegészítésként gondolnak erre a dologra, és sokszor az motiválja őket, hogy a horgászati engedélyre költött csekély összeget többszörösen visszakapják az illegálisan befolyt pénzből. A számuk nagyobb is, mint az orvhalászoké.

Orvhorgásznak az engedély nélkül horgászókat nevezték korábban, ám az engedély nélküli horgászat mára már kevésbé fordul elő. Inkább a halakkal való bánásmód és a halak kvótájának bővítése lett a jellemző. Utóbbi azt jelenti, hogy a horgászok keveslik az évente maximálisan kifogható mennyiséget, mivel ennek egy részét el is akarnák adni. Ilyenkor előfordul, hogy a nyilvántartásba kevesebbet írnak be, mint amennyit kifogtak, illetve abban is lódítanak, hogy milyen súlyúak a kifogott példányok. Süllő esetében például a 40 centiméter alatti és a 70 centiméter feletti egyedeket vissza kell dobni.

Az illegális horgászatnak és halászatnak az ökoszisztémára is lehetnek káros hatásai. Legutóbb 2023-ban jelent meg egy hír, miszerint Szeged-Gyálarét térségében áramozzák a Tiszát, de tavaly a Dunán is történt olyan, hogy így fogtak halakat az orvhalászok, vagy másik nevükön rapsicok. „A bevizsgált elektromos eszközök nem ölik meg a halat, viszont az orvhalászok által használt olcsóbb kategóriájú eszközök igen. Ha a halász végigmegy árammal egy kis csatornán, 4–500 méteren, olyan pusztítást végez, ami után évekbe telik, míg a víz vissza tudja dolgozni a leáramozott területeket” – fejtette ki Dávid.

„Csongrád-Csanád közepesen fertőzött horgászügyileg, azaz közepes az illegálisan kifogott halak mennyisége a többi vármegyével összehasonlítva” – mondta a halőr, aki hozzátette, 2024-ben csupán nyolcvan feljelentést nyújtottak be ilyen ügyekben, de mindig is jellemző volt a gyakori ellenőrzés, amely szabálykövetőbbé teszi a horgászokat.

Van, amikor magukat leplezik le

„A Maroson, Nagylak magasságában, Makó alatt történt egy eset, amikor csapóhorgot helyeztek ki. A csapóhorog egy régi halászszerszám. Ághoz kötnek egy erős zsinórt, aminek a végén egy élő hal vergődik. Ezt a harcsa elkaphatja, és ott marad a helyszínen, mert nem bír a zsinórral. A Maros makói szakaszán végül sikerült elkapni az elkövetőt, aki három harcsát fogott ki ezzel a módszerrel” – mesélte a Dávid, aki olyan esettel is találkozott, amikor az elkövető annyira figyelmetlen volt, hogy saját magát leplezte le: a halász varsával – egy tölcsérszerű nyílással és kúpos végződéssel rendelkező, vesszőből font hálóval – próbált meg halat fogni a szegedi Maty-ér területén. Pechére a varsáit egy bekamerázott területen is elhelyezte.

Van, hogy az elkövetők szokatlan módszerekkel dolgoznak. Ilyen volt az is, amikor egy 11×11 centiméteres nyakzó hálóval próbáltak meg halat fogni az orvhalászok. A nyakzó hálót kifejezetten a nagy méretű példányok elfogására használják, amik fejjel előre beleúsznak a csapdába, majd a nyakuknál fogva beleakadnak. A hálóval a halőr visszaemlékezése szerint végül 10 kilogrammos vagy annál is nehezebb süllőket és pontyokat sikerült elejtenie az orvhalásznak.

Itt a Sárgán is történt hasonló eset. „Amit tudott, mindent kifogott az orvhalász. Nem számított neki sem a méret, sem a darabszám. Ahogy meglátott minket a ködben, gyorsan elengedett egy süllőt, de még így is volt nála hat. Mivel nem először követte el a bűncselekményt, egyértelmű volt, hogy megkapja érte a megérdemelt büntetését” – részletezte Dávid.

Gyakori, hogy a horgász akaratán kívül sérti meg a szabályokat. Egy elmesélt eset szerint egy személy például nem olvasta el a horgászrendet, amiből kiderült volna, hogy legfeljebb mekkora pontyot szabad kifogni, így át is hágta a korlátot. Mivel a halőrök semmi rossz szándékot nem láttak rajta, egy figyelmeztetéssel megúszta.

Illegálisan kifogott halak a családi asztalon

Az orvhalászat karácsony környékén tetőzik a leginkább, köszönhetően annak, hogy az ünnepi asztalra olyankor számos halétel kerül. A csoportvezető tapasztalatai szerint a süllő, a harcsa és a ponty, ami a leginkább célponttá válik a téli időszakban. Különösen a ponty, ami a konyhaasztalokon a legtöbbször előforduló ilyenkor, de olyan is volt már, hogy a keszegre volt a piacon nagyobb a kereslet, így abból fogtak többet.

Dávid szerint nem könnyű bizonyítani a vásárlást, hiszen tetten érni, ahogy a halász elviszi a vevőhöz a zsákmányt, majd pénzt fogad el érte, egyenlőnek tűnik a lehetetlennel. Mégis volt már rá példa, hogy sikerült lefülelni a tranzakciót.

„Vannak néhányan, akik folytatják az orvhalászatot a börtön után is” – mondta a halőr, majd hozzátette, hogy az orvhalászok felkészültsége napjainkra korábban nem látott szintet ért el. „Az orvhalász ma alkalmazhat éjjellátót, hőkamerát és mozgásérzékelőt is. Régen csak kiment a helyszínre, előkészítette a hálóját és megvárta a pirkadatot, amikor is begyűjthette a csapdába esett halakat. Nekünk is megvan viszont a megfelelő személyi és technikai hátterünk, például drón és éjjellátó készülékek, amelyek segítségével el tudjuk őket kapni. Persze nem elhanyagolható a jó informátor és a kellő mennyiségű tapasztalat sem.”

Több év börtön járhat az orvhalászatért

„A Büntető Törvénykönyv 246. szakasza szerint az orvhalászat bűncselekménynek minősül, és a törvény szerint 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség” – mondta a Szegedernek Dr. Ragány Zoltán bűnügyi szakjogász, büntetőügyvéd, aki azt is hozzátette, hogy a Btk. tartalmazza azokat a kritériumokat is, hogy pontosan milyen esetekben lehet orvhalászatról beszélni.

„A törvényi tényállás szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel halfogásra irányuló tevékenységet végez. Külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez” – részletezte, mit ért a tevékenység alatt a jog, majd azt is elmondta, hogy az orvhalászat a lopással halmazatban megállapítható, hiszen annak a halnak, amit eloroz az elkövető, van tulajdonosa. Így egyszerre minősül orvhalászatnak és lopásnak is a cselekmény, egy magatartással két bűncselekményt valósít meg az ember.

Az illegálisan kifogott halak felvásárlását egyébként a törvény nem orgazdaságnak, hanem pénzmosásnak nevezi. „Ráilleszthető a pénzmosás törvényi tényállása arra, aki büntető cselekményből származó vagyont megszerez. Nem könnyű azonban bizonyítani, hogy valóban illegálisan kifogott halat vásárolt az illető” – mondta Ragány. A pénzmosás büntetési tétele egyébként függ az értékhatártól, míg az orvhalászatot tipikusan öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. 

Tehát szigorúbb lehet a büntetése annak, aki megvásárolja a halat, mint annak, aki kifogja.

Az illegálisan kifogott állatok ráadásul gyakran nem felelnek meg az egészségügyi előírásoknak, így érdemes lehet figyelni inkább a biztos forrásból való beszerzésre – akár egy család, akár egy étterem asztalára kerül majd az étel.