Kiemelkedően sok lakást építenének Szegeden a KSH adatai szerint

Kijött a KSH legújabb jelentése a lakásépítésekről. Eszerint 2025 első negyedévében országosan 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszaki, már így is alacsony bázishoz képest. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma viszont 25 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában; ez néhány fővárosi nagyberuházásnak köszönhető.

Ugyanakkor a fővároson kívül mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 első negyedévéhez képest: a megyei jogú városokban 17, a többi városban 25, a községekben pedig 6,5 százalékkal. A megyei jogú városokban tapasztalható csökkenést – 1287 helyett csak 1070 lakás – azonban

jelentősen ellensúlyozta a Szegeden kiemelkedő számban (451 lakásra) kiadott építési engedély.

Az újabb lakásépítési lázat egy forrásunk is megerősítette a Szegedernek, ő is projektdömpingről számolt be, amik a közeljövőben indulnának be Szegeden. A KSH adatai szerint Budapesten kívül a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióban nőtt, a többi régióban csökkent a kiadott engedélyek száma. A legnagyobb visszaesés Észak-Alföldön történt, ahol 71 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első negyedévében.

A KSH kiemelte, Budapesten 2674 lakás építésére adtak engedélyt, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések háromnegyede négy kerületben fog megvalósulni. Csak a XI. kerületben közel 1000 engedélyt adtak ki, ezt a X., a XIII. és a XXI. kerület követi, együtt további 1000 lakással.

2025 első negyedévében a fővárosban 7,4 százalékkal kevesebb, mindössze 843 lakás épült. A megyei jogú városokban 33 százalékkal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el. A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5 százalékkal.

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest új lakásainak több mint kétharmada három kerületben épült fel: a IX. kerületben 277, a XI. kerületben 172, a XIX. kerületben pedig 130 új lakást vettek használatba.

A régiók többségében csökkent a lakásépítések száma az előző év azonos időszakához képest, különösen Közép-Dunántúl, Dél- és Észak-Alföld régióban (46, 40, illetve 48 százalékkal), Pest régióban viszont 21 százalékos növekedést regisztrált a hivatal, így a fővárosi csökkenés ellenére Közép-Magyarországon 4,0 százalékkal több lakás épült az első negyedévben. Nyugat-Dunántúl régió lakásépítéseinek 43 százalékos növekedéséhez több térség is hozzájárult, ezzel szemben a Dél-Dunántúl régióban 2,3-szeresére megugró lakásépítésszám kizárólag annak balatoni körzetére korlátozódott.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 41 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,5 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 négyzetméterrel csökkent, 94,6 négyzetméterre a 2024 első negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 75 négyzetméter volt. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 32 százalék volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, mintegy 5 százalékponttal, jegyezte meg a jelentés.