„A legnagyobb probléma az, hogy erről nem volt semmilyen társadalmi egyeztetés” – mondta a Szegedernek egy népszerű szegedi szórakozóhely egyik dolgozója Binszki József alpolgármester hétfői előterjesztésére reagálva. „Magyarországon nincsen hagyománya annak, hogy tízkor, tizenegykor bezárnak a kocsmák. Angliában van. Mindenki leitta magát tízig, aztán kimentek az utcára és ott folytatták az ivást” – érvelt a javaslat ellen.

Nagy port kavart a helyi közéletben, hogy 23 órában határoznák meg Szegeden az alkoholt árusító helyek, például a kocsmák zárásának idejét. Azóta kiderült, mégsem lenne olyan végzetes az új szabály, mint elsőre gondolhatták a vendéglátósok és a vendégek, mivel minden hely automatikusan megkapná a korlátozással egy időben életbe lépő újfajta engedélyt, ami lehetőséget ad a 23 órán túli nyitvatartásra. Mindenesetre a hír kapcsán számos szórakozóhely és taxitársaság fejezte már ki a tiltakozását.

„A vendéglátóipar válságos helyzetben van, az emelkedő üzemeltetési költségek, a növekvő bérleti és teraszhasználati díjak és a mindenki által érezhető infláció miatt. Szegeden közel 1000 vendéglátásban dolgozó ember munkahelyét és családjainak megélhetését is veszélyezteti ez a rendelet. Láncreakciót indíthatna el, amelyet a jelenlegi rendeletet megalkotói biztosan nem látnak teljesen tisztán” – fogalmazott Iskander Dávid, a Szegedi Vendéglátók és Kisvállalkozók Közösségének szóvivője a Szegedernek szerdán megküldött petíciójában, amelyet huszonhét vendéglátóhely és taxitársaság, köztük a Bohém Tanya, a Corso Café, a Nüx, a Nyugi Kert és a TIK Café is aláírt.

„Hazugságpetíció”

Kedden „szegedi vállalkozók, vendéglátósok, boltosok, taxisok, egyetemisták, fiatalok és minden jóérzésű szegedi polgár nevében” indult egy petíció azért, hogy a közgyűlés ne szavazza meg a javaslatot. Ezt a dokumentumot nem írták alá név szerint, de ahogy azt egy a Szeged.hu-n megjelent véleménycikk is említi, Farkas Levente fideszes képviselő áll a kezdeményezés mögött.

Garai Szakács László főszerkesztő szerint a „hazugságpetíció” csak félrevezetésre alkalmas, a rendelettervezet ugyanis nem arról szól, hogy 23 órakor be kell zárni a boltoknak. De akkor miről?

Ennél valóban bonyolultabb a helyzet: azt már hétfőn is tudni lehetett, hogy a vendéglátóhelyek kaphatnak éjszakai nyitvatartási engedélyt. Erre egy feltételrendszert dolgozna ki a város, amiben többek között figyelembe veszik azt is, hogy fél éven belül panaszmentes volt-e az adott egység, és megfeleltek-e a jogszabályoknak.

Nem a szórakozóhelyek „kicsinálása” a cél

Az új szabályozás mellett az önkormányzat politikusai is kiálltak, Binszki József, a javaslat előterjesztője például azt írta, egy kezén meg tudja számolni azokat a helyeket, amelyeknek változtatniuk kell majd az üzleti modelljükön ahhoz, hogy az engedélyüket hosszú távon megtarthassák.

Mihálik Edvin, a Szeged Jövője Frakció vezetője a Szegeder kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, bár a rendelet bizonyos szemszögből nézve alkalmasnak látszik arra, hogy „kicsináljon vendéglátóhelyeket”, az önkormányzat szándéka nem ez, hanem az éjszakai élet szabályozása.

Ebbe beletartozik az is, hogy a vendéglátóhelyek takarítsák fel reggelre maguk előtt az összetőrt üvegeket, vagy „valamilyen módon lépjenek fel az extrém módon hangoskodó, agresszív egyénekkel szemben”.

Az új szabályozás tehát nem az, aminek elsőre látszott. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester szerdán közösségi oldalán úgy fogalmazott, „a világvége elmarad”, minden éjszaka is nyitva tartó üzlet automatikusan megkapja az engedélyt, arra nem kell külön pályázni sem.

„Biztos vagyok benne, hogy mindannyian jogkövető magatartást fognak tanúsítani, nem lesz szükség rendőri vagy más hatósági intézkedésre a működésük miatt, és rendet fognak tartani a környezetükben. És akkor ugye nem lesz szükség arra, hogy az önkormányzat bármit is tegyen a lakosság pihenése érdekében” – fogalmazott a politikus.

Nagy azt vallja, hogy a lakók nyugalma és az éjszakai üzletmenet ugyanolyan fontosak, és úgy látja, a legtöbb, éjszaka is nyitva tartó boltnál nincs is ezzel gond, nincsen konfliktus. „Az a célunk, hogy ez a jövőben mindenhol így legyen.”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt álláspontja szerint ez a cél „érthető és respektálható is”, ugyanakkor kifogásolták az eszközt – a rendelettervezetet –, amelyet nem tartanak hatékony formának a cél elérésére. „Az MKKP Szerénke Frakkciója úgy gondolja, hogy az adott témakörben Szeged város vezetése egy jobb megoldással is elő tud állni, nem szorul rá máshonnan átvett rossz gyakorlatok követésére” – írta megkeresésünkre Tóth-Benedek Csanád, a Kétfarkúpárt szegedi elnöke, helyi önkormányzati képviselő.

Feljelentgetik majd egymást a versenytársak?

Az is sokakban felmerülhetett, hogy vajon mi alapján fogják kivizsgálni a lakossági – ne adj’ Isten, konkurenciától érkező – panaszokat, és ez hogyan érinti majd a szórakozóhelyeket.

„Lakóépület alatt vagyunk. Nálunk egyetlenegy szomszéd van, aki folyamatosan panaszt tesz” – mondta lapunknak egy szegedi vendéglátós, aki szerint náluk egy tizenegyórás korlátozás „igen nagy érvágás lenne”. Igaz, a panaszok általában nem a koncertek, hanem a terasz miatt érkeznek, amelyet pedig most elköltöztetnek, így lehet, hogy ez hamarosan megoldódik.

„Egy átlag este úgy néz ki, hogy olyan 7 felé kezdenek el szállingózni az emberek, és 8 óra az, amikor a legtöbben kimozdulnak. Nálunk 8-tól 10-ig vannak a koncertek, azt is korábbra kéne hozni, szóval teljesen át kéne rendezni az életünket, hogyha tényleg bejön ez a korlátozás” – mondta, hozzátéve, hogy annyira nem izgul, mert még nem szavazták meg a javaslatot, és amúgy is arra számít, hogy a város megpróbál majd együttműködni a vendéglátóhelyekkel. Már csak azért is, mert az egységek általában tőlük bérlik a teraszt, vagy akár magát az ingatlant is.

Ezért érdeklődtünk Nagy Sándornál, hogy jelenthet-e bevételkiesést az önkormányzatnak az új szabályozás, és arra is rákérdeztünk, szerinte nem lehet-e majd visszaélni a panasztevéssel, például a versenytársak részéről.

„A közigazgatási eljárás szabályai szerint történik az eljárás, ami kizárja azt, hogy mondjuk névtelen bejelentéssel, vagy pusztán a konkurencia feljelentgetéseivel lehessen bezáratni egy helyet éjszakára” – válaszolta az alpolgármester. Az eljárást egyébként a Polgármesteri Hivatal bonyolítja, együttműködve a társhatóságokkal, pl. rendőrséggel és a környezetvédelmi hatósággal.

„Azt gondolom, hogy mivel az üzletek és vendéglátóhelyek lényegében tiszta lappal indulnak, a későbbiekben jogkövető magatartást fognak tanúsítani, és ezért nem lesz szükség az éjszakai nyitvatartás korlátozására sehol, és így nem lesz bevételkiesés sem” – írta Nagy Sándor. Szerinte attól sem kell tartani, hogy az éjszakai alkoholfogyasztási szokások megváltoznak, és akár az utcára és közterekre terelődnének a fiatalok.

Megjegyezte, Budapest 23 kerületéből 17-ben van ilyen rendelet, a megyei jogú városokból 10-ben, és nem tudnak róla, hogy „vendéglátóipari apokalipszis következett volna be bárhol”. 

A politikus szerint elgondolkodtató, hogy „milyen lobbi működik most a Fidesz által generált műfelháborodás mögött”. Azonban állításával szemben a javaslat ellen nemcsak a Fidesz képviselői szólaltak fel, hanem civilek is, a Kutyapárt pedig szintén csak részben értett egyet az önkormányzattal.