Hiába szóltak a vakok, hogy súlyos sérülést okozhat, megint egy vezetősávon parkolt egy rolleres

Mint korábban arra figyelmeztettek, a vakok és gyengénlátók akár súlyos sérüléseket is szenvedhetnek, ha nekimennek egy ilyen keresztben elhelyezett járműnek. „Nem tudjuk, milyen indokkal helyeztétek el itt a rollereket, de kérjük, ezt máskor ne tegyétek!” – írták. 

Nehéz arra gondolni, hogy rosszindulat állna az esetek hátterében, valószínűleg inkább tudatlanságról van szó. Az egyik kommentelő szerint „az emberek 90 százaléka nem tudja, hogy ezek a különleges térkövek milyen célt szolgálnak”, ezért úgy véli, az edukáció fontosabb lenne, mint „az emberek hergelése”.

A taktilis vezetősáv feladata, hogy a látássérült közlekedők számára kijelölje a biztonságos gyalogos útvonal tengelyét és az ehhez kapcsolódó leágazásokat. A vezetősávok lehetővé teszik a látássérült gyalogosok számára a dinamikus közlekedést és biztosítják, hogy a kijelölt útvonalon ne ütközzenek akadályba.

Alkalmazásuk olyan helyeken szükséges és indokolt – legyen szó akár kül-, akár beltérről – ahol egyéb támpont hiányában a tájékozódás nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges. Ilyen területek például a nagy összefüggő térburkolattal kialakított szabad terek, széles sétálóutcák, aluljárók, épületek tágas közlekedő-, várakozó vagy elosztóterei, például aulák, bevásárlóközpontok folyosói, pályaudvarok utascsarnokai.

A taktilis jelzések ötlete az 1960-as években, Japánban született meg. Geometriai kialakításuk hosszú évek kutatómunkája nyomán nyerte el a mai szabványokban rögzített formákat. A jelzés akkor felel meg a szabványnak, ha talppal és segédeszközzel egyaránt érzékelhető, valamint kontrasztot képez a környező burkolat színével.