Szegedi joghallgató került fel a Cambridge-i Egyetem „dicsőségfalára”

A Cambridge-i Egyetem orvosi iskolája minden évben otthont ad az Infectious Diseases Annual Symposium nevet viselő eseménynek, ahol a világ legkiválóbb kutatási munkáit állítják ki a fertőző betegségek tematikájában, idén 19-et. A kiállítás jogáért komoly versengés van, itt tudott idén jelen lenni Győri Anett, a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának nappali tagozatos hallgatója is egyedüli magyar diákként.

Az idei összejövetelt még márciusban tartották a Robinson College-ban, amelyet a pályakezdő kutatók bemutatói („flash talks”) és poszterei mellett, oxfordi és cambridge-i vezető kutatók előadásai zártak. Az angol egyetem eseményére nemcsak európai illetve amerikai egyetemek, hanem más nemzetközi entitások is küldenek kutatási beszámolókat. A rendezvényen a Cambridge-i Egyetem valamennyi iskolája felvonul és képviselteti magát, nem csak az orvostudomány van jelen.

A szegedi hallgató „Examining the structure–function relationships of global and European clinical societies in the light of some disease-related research” című (magyarul A globális és az európai klinikai szervezetek szerkezet–funkció kapcsolatainak vizsgálata néhány betegséggel kapcsolatos kutatás tükrében) kutatása a többi tizennyolc munkával együtt lett kiállítva. Ennek posztere jog- és orvostudományi kutatásokat mutatott be.

„Márciusban részt vettem a Cambridge-i Egyetem fórumán, amelynek a híre a múlt héten jutott el az SZTE-hez. Akkor még nem gondoltam ezt nagy hírnek, ezért nem közöltem velük. Azóta iszonyatosan sokan gratuláltak, szinte »felrobbant« a hétvégén az internet, hogy szegedi »mezei« joghallgató kutatása kiállításra került a Cambridge-i orvosi fórumon” – írta a Szegedernek Győri Anett.

Győri Anett beszélt a kutatásáról is a Szegedernek. „A tanulmány témája kiváló lehetőséget kínált arra, hogy megvizsgáljuk azon globális és európai klinikai társaságokat, amelyek kutatásaik révén, az államokkal együttműködve hozzájárultak és továbbra is hozzájárulnak a fertőzések leküzdéséhez” – fogalmazott.

A kutatás az északi és a déli nem-kormányzati (NGO) szervezetek közötti szervezeti kapcsolatokat is vizsgálta az egészségügy területén. Azokat a tényezőket is részletezte, amelyek a nemzeti tudományos intézmények és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködést megalapozzák a betegségekkel kapcsolatos közös kutatásaik során.

A márciusi esemény egy hatalmas cambridge-i kutatóközpont, a Cambridge Infectious Diseases (CID) éves „találkozója” volt, mely összehozza a CID-kutatóhálózat tagjait a világ minden tájáról. Az intézet mintegy 300 kutatót köt össze a Cambridge-i Egyetemről, annak mind a hat iskolájából, ideértve az orvosi, biológiai, fizikai tudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok, számítástechnikai, műszaki és technológiai tudományok képviselőit is.

A kutatóközpontot azért hozták létre, hogy ennek segítségével a kezelhetetlen fertőző betegségek problémáira dolgozzanak ki innovatív megoldásokat a világ tudósai. A CID az egyetemen kívül is jelen van kutatóintézetek, laborok, klinikák formájában. Cambridge-ből nőtte ki magát, mára nagyon sok nemzetközi entitás, kutatóközpont, európai és amerikai egyetem is a tagja.