Takács Péter sem érti, miért nem volt hetekig gyermeksebészeti ellátás Szegeden

„Számomra az volt a legfurcsább, hogyan tehette meg szegedi egyetem a gyermekklinika műtőjének kiesése miatt azt, hogy lemondja a gyermeksebészetet, meg a gyerektrauma-ellátást az egész régióra, miközben van másik műtője” – fogalmazott a Népszavának adott interjújában Takács Péter egészségügyi államtitkár. 

Bár a sajtót június elején járta be a hír, hogy hetek óta nincs ellátás, Takács már egy hónappal korábban értesült a szegedi állapotokról az orvosi kamara alelnökének leveléből. Ezt követően tájékoztatást kért a helyi Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályától, illetve a szegedi egyetem Klinikai Központjától, hogy tulajdonképpen mi történik Szegeden. „Ebből az derült ki, hogy komoly helyi ellátásszervezési hiba van” – mondta az államtitkár. „Fölhívtam a Klinikai Központ elnökét, és megkértem, hívja össze az ügyben érintett professzori kart, és találjanak megoldást a problémára. Ugyanis

a szegedi professzorok egymással való rendezetlen vitái nem veszélyeztethetik a régióhoz tartozó gyerekek ellátását.

És mit ad Isten, néhány napon belül elő is állt a szegedi egyetem egy olyan konstrukcióval, ami a tisztifőorvosi hivatalnak is elfogadható, meg nekem is” – számolt be. Elmondása szerint működik az új konstrukció, ő maga is látta azt a műtőt, amit használhatnak, és teljesen rendben is találta.

A Népszava ugyanakkor rámutatott: a lap június elején publikált, a problémát jelző cikk után az államtitkár mégis azt posztolta, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben Szegeden és a régióban nem volt olyan gyerek, aki ne kapta volna meg az azonnali szükséges ellátást. „Ez így is van. Szegeden és a régióban is mindenki megkapta a szükséges ellátást, egy gyerek sem maradt ellátatlanul. Még ha a beavatkozás nem is konkrétan Szegeden történt” – érvelt Takács.

Szóba jött az az eset is, amikor egy többszörös törést szenvedett gyereket több száz kilométeren át utaztatták, mire az államtitkár tisztázta, hogy az „azonnali ellátás” egy ellátásszervezési szakkifejezés. „Azt jelenti, hogy a kórházban meg kell történnie az életveszélyes, illetve a tartós egészségkárosodással fenyegető sérülések ellátásának, és stabilizálni kell a beteg állapotát. Ilyen, amikor például vérzéssel járó trauma miatt kerül be valaki az ellátórendszerbe. Ekkor az azonnali ellátás a vérzéscsillapítást jelenti, amely jellemzően már a helyszínen vagy a mentőben megkezdődik. Ez minden esetben megtörtént Szegeden is.” 

Ezt az azonnali ellátást követően azonban akár órákig is tarthat, mire az úgynevezett definitív – a problémát véglegesen megoldó – ellátást is megkapja a beteg. „Tehát a stabilizált, fájdalomcsillapított sérültet később látják el ugyanott, vagy a mentő akár távolabbi településre is szállíthatja, a legmagasabb szintű ellátás biztosítása érdekében.”

Arról is kérdezték az államtitkárt, rendben van-e, hogy a műtő a gyermeksebészettől 400 méterre, egy másik épületben van. Az új helyen ugyanis az orvosok nem kaptak olyan helyiséget, ahol átöltözhetnek, illetve tárolhatják, tisztíthatják a műszereket. Ezért minden egyes beavatkozás előtt és után egy bevásárlókocsival hozzák-viszik a beavatkozásokhoz szükséges anyagokat a két épület közötti több száz méteren. Takács szerint ez nem veszélyezteti a betegek biztonságát, amíg a tiszta és szennyezett eszközök nem kereszteződnek, tehát nincs fertőzésveszély.

„Egyébként sincs minden hazai műtő mellett sterilizáló” 

 – tette hozzá. „A Szent János Kórházat főigazgatóként üzemeltettem, ott 14 hektáron legalább 8 vagy 10 épületben volt műtétes ellátás egyetlen központi sterilizálóval. Veszélyeztettük a betegeket azzal, hogy a központi sterilizálóba vittük az eszközöket, majd utána visszavittük azokat például az urológiára?”

Végül azt is elmondta, nem küldtek el egyetlen sürgős ellátásra szorulót sem. „Olyan előfordulhat, hogy egy tervezhető műtétet átütemeznek a műtéti programban, de ez akkor is előfordul, hogyha éppen a normál békeidőbeli ellátás megy a megszokott helyen.”