Mi is lézerfizikusokká válhatunk a fény napján

Interaktív tudományos bemutatókkal, látványos kísérletekkel, lézerfizikáról szóló előadásokkal köszöntik a fény napját a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézetben csütörtökön este – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. 

A közlemény szerint a vendégek „néhány órára, egy izgalmas játék erejéig Nobel-díjas tudósokká válhatnak”. A "kutatói pálya" első állomásán biztonsági képzésen kell részt venniük, ezen kipróbálhatják a lézervédelmi szemüvegeket, tesztelhetik a sugárvédelmi műszereket és környezettudatosságra fókuszáló teszteket tölthetnek ki. Majd megismerkedhetnek az intézet lézereivel, VR-szemüveg segítségével virtuális laborban tevékenykedhetnek, ultragyors folyamatokat figyelhetnek meg, betekinthetnek a fény hullámtermészetének rejtelmeibe és egyszerű optikai rendszereket állíthatnak össze.

A programok között szerepelnek még a lézerfizikáról szóló előadások, a kutatóintézet épületét bemutató vezetett séták is. Az állomásokat végigjáró játékosok elkészíthetik saját kutatási jelentésüket, melyet publikálhatnak is. A nyolcéves kortól ajánlott, díjmentes programok egy részén való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

2018-tól ünneplik világszerte a fény nemzetközi napját. Azért május 16-ra esett a választás, mert 1960-ban Theodore Maiman amerikai mérnök és fizikus ezen a napon végezte az első sikeres kísérletet az általa épített lézerrel. Munkásságát ugyan nem ismerték el Nobel-díjjal, de a lézerfizikában azóta többen kiérdemelték ezt az elismerést. Közöttük van a 2018-as év egyik fizikai Nobel-díjasa, Gérard Mourou, aki 2005-ben először javasolta az Extreme Light Infrastructure (ELI) létrehozását. A francia tudós, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora gyakori vendég az ELI ALPS-ban. A tavalyi fizikai Nobel-díjasok közül Krausz Ferenc és Anne L'Huillier – az ő eredményeik alapozták meg az attoszekundumos fizikát – szintén számos szállal kapcsolódik a szegedi intézethez.