A Szegeder írta meg elsőként, hogy a BYD kínai elektromosautó-gyártó nem sokkal a hivatalos decemberi bejelentés után, januárban már kérte is az alapozási engedélyeket a vármegyei kormányhivataltól egy közel hathektáros présüzeméhez. Az engedélyeket azóta megkapták a két csarnok alapozására, ehhez még földmunkák is kellenek, amire az ásatások után kerül sor, utóbbival hamarosan végeznek.
Márciusban viszont két újabb, az autók karosszériájának formázására szolgáló üzemnél is nagyobb hegesztőüzemek alapozására kért engedélyt a BYD. A hegesztőüzemeken túl egy szintén hatalmas, úgynevezett végső összeszerelőüzemet is elhelyeznének a présüzem mellett. Ehhez a csarnokhoz egy 50 méter széles és 90 méter hossszú étterem, valamint egy hasonló méretű közműellátó csarnok is csatlakozna az alapozási tervek szerint.
Az összeszerelt autókat tárolni is kell valahol, emiatt egy hatalmas, több mint 400 méter hosszú és 200 méter széles parkolót is létrehoznának a gyárépületek és a Budapesti út között. Ez 8 hektár, ami összehasonlításként mintegy kétszer tudná magába foglalni a nem kicsi Széchenyi teret annak 4,5 hektárjával. Ide autószállító kamionok is tudnának állni, ez arra utalhat, hogy eleinte lehet, hogy nem vasúton történne az elkészült autók szállítása.
A korábban engedélyezett csarnok alapozása (01, 02) szürkén van jelölve, kékkel pedig a márciusban tervezett csarnokok (03, 04, 08, 26, 32) alapozása látható.
Forrás: ÉTDR
Ahogy a herceghalmi Közlekedéslogisztikai Konferencián elhangzott, sürgős vasúti fejlesztések nélkül nem tudja majd kiszolgálni az új autóipari és akkumulátorgyárakat a hazai vasúthálózat. Emellett a tervezett vasúti terminál és csatlakozás is valószínűleg több idő, míg kiépül. Ez persze mindaddig csupán feltételezés, ameddig maga a kínai cég nem nyilatkozik pontos terveiről a szegedi gyár kapcsán.
Az viszont továbbra is elmondható, hogy a gyár első fázisa a béketelepi Liliom lakókerttől távolabb, a lézerközpont mögött, az M43-as szomszédságában épülne fel, így az új ipari park és a majdani gyár megközelítése, az anyagok be- és az áruk kiszállítása a lakott területeket nem érintve is megoldható. A teherforgalom az autópálya-csomópontok melletti bejáratokon zajlik majd, a személyforgalom pedig a város felőli bejáratokon.