A 85 hektáros szegedi Science Parkban a Rheinmetall körülbelül 8 hektárt foglalt le. A Szeged Televízió információi szerint az első tervek 300 munkavállalóról szóltak, amely szám azóta minden bizonnyal nagyobb lett. Az önkormányzati tévé úgy tudja, ez többségében magas képzettségű szakembereket jelent.
A Rheinmetall intenzíven együtt tervez működni a Szegedi Tudományegyetemmel, de ennek részletei még nem ismertek. Sem a német hadiipari cég, sem az egyetem nem válaszol a sajtónak a vonatkozó kérdésekre. Szegedi projektjében a cég nem a hagyományos fegyvergyártásra, hanem annak támogató technológiáira fog összpontosítani, mint például a digitális célzó eszközök fejlesztésére, így a tervezett üzem tevékenységei jelentős mértékben különböznek a vállalat hagyományos gyártási profiljától.
Paul Walf, a Rheinmetallcég közép-európai igazgatója a Mandinernek adott tavalyi interjújában nyilatkozott először arról, hogy a vállalat Szegeden is kíván üzemet nyitni, Zalaegerszeg és Várpalota után. Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa is megerősítette egy szegedi sajtótájékoztatón a terveket, hozzátéve, hogy a azok között között kutató és fejlesztő egység létrehozása is szerepel.
A Szeged Televízió most úgy tudja, hogy a hivatalos bejelentés márciusban várható.
Korábban a Világgazdaság nyomán azt írtuk, hogy nem csupán gyártás lenne Szegeden, hanem masszív kutatás-fejlesztés is, mivel lenne egy lézertechnológia-bázis is. A projekt komolyságát az is alátámasztja, hogy a Rheinmetall már kifejezetten szegedi pozíciók álláshirdetéseit is megjelentette a LinkedIn-en. Az előzetes hírek szerint a Rheinmetall üzemének megépítése 2024 második felében kezdődhet meg, és olyan hír is felröppent, amely szerint ezres nagyságrendű új munkahely jönne létre.
Fotó: Rheinmetall
A Rheinmetall Európa ötödik legnagyobb fegyvergyártója, széles választékban gyárt páncélozott harcjárműveket és személyszállítókat, mind kerekes, mind lánctalpas változatban, de az előzetes hírek szerint Szegeden járműgyártás nem folyik majd.
A vállalatot 1889-ben alapították, és kezdetben acéltermékeket, köztük fegyvereket gyártottak. Az első világháború utáni leszerelés során a Rheinmetall tevékenységi körét diverzifikálta, majd az 1930-as években újra fegyvergyártásba kezdett. 1999-ben felvásárolta a svájci Oerlikon Contravest.
2023 decemberében bejelentették, hogy Ukrajnában egy új üzemet építenek, ahol Lynx gyalogsági harcjárműveket és TPz Fuchs Páncélozott Személyszállítókat fognak gyártani, az első egységek 2024-ben gördülhetnek le a gyártósorról. A 2022-es pénzügyi évben a cég 6,41 milliárd eurós bevételt ért el, ezzel Németország legnagyobb védelmi vállalata lett, és Európában az ötödik helyre került.
Korrupciós vádak is érik a vállalatot, különösen a Rheinmetall légvédelmi divízióját, amelyet India védelmi minisztériuma 2012-ben feketelistára tett egy kenőpénzbotrány miatt. A vállalat és más cégek 10 évre ki lettek zárva minden indiai védelmi szerződésből. A Rheinmetall azt állítja, hogy az ellenük felhozott vádak alaptalanok.