A tavalyi népszámlálási adatok legnépszerűbb része az üres lakások magas száma volt. Budapesten például az elmúlt húsz évben majdnem megduplázódott ez a szám, de a jelenség messze nem csak a fővárost érinti, Szegeden is magas volt ez az arány.

A Telex cikke térképen is összeszedte, milyen arányban állnak üresen egyes településeken a lakások. Az üresség persze nem azt jelenti, hogy használaton kívüliek volnának: ezek olyan ingatlanok, írják, amelyeket ideiglenesen használnak lakásként, szívességi alapon lakják, AirBnB-nek, irodának, rendelőnek használják, és sok közülük nyaraló.

Országosan összesen több mint 570 ezer üresen álló ingatlan található, ami a hazai lakásállomány csaknem 15 százaléka, ez tehát az országos átlag.

Az 50 ezres lélekszám feletti városokat nézve viszont Szeged a leginkább szellemváros,

itt bőven átlag feletti, 18,56% a bejelentkezett lakó nélküli ingatlan, míg máshol többnyire 11–15 százalék közötti. A vármegyében Eperjes áll legrosszabbul 37,3%-kal, de Balástya, Ruzsa, Zákányszék, Csanádpalota és Királyhegyes található még 23–26% közötti üres ingatlannal.

Az üres lakások területi eloszlásának legalább öt, de inkább hat csoportja van:

1. A nagyvárosok az első csoportja azon településeknek, ahol sok üres ingatlan van. Ez az illegális albérleteztetésnek, a rövid távú szálláskiadásnak (Airbnb), az elhanyagolt és nem korszerű ingatlanok magas számának, valamint az önkormányzati lakásgazdálkodás elégtelenségének tulajdonítható.
2. A második nagy csoportot a Balaton körüli települések alkotják, itt a turisztikai szektor miatt van sok üres ingatlan.
3. A harmadik csoportot az úgynevezett belső periféria adja. Ezek a települések eredendően jó földrajzi helyzetben vannak: nem határ mentiek, nincsenek távol a nagyobb központoktól, de mégis valamilyen település- vagy gazdaságszerkezeti sajátosság miatt alacsonyabb jövedelmű a népességük.
4. A negyedik csoportba tartozóak a külső periféria települései, amelyet jellemzően a borsodi, a hevesi és a nógrádi vármegyék határ menti részei alkotnak.
5. Az ötödik csoportot a dél-békési települések teszik ki, itt jelentősen csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottság. Szintén elsősorban az elvándorlásnak tulajdonítható a nem lakott lakások nagyon magas aránya.
6. Hatodik csoportként lehet megemlíteni Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye határterületét, ahol az adatok rendkívül erős összefüggést mutatnak a külterületi – jellemzően tanyasi – népesség arányával. Ezeken a területeken az 1950-es évek előtt a népesség 80–90 százaléka szórványtelepüléseken élt, ez azonban az erőltetett kollektivizálás hatására jelentősen csökkent.

A fiatalok kiköltözése azonban nem olyan ütemű, mint amekkora az elvándorlás vagy a halálozások aránya.

Összegzésképpen elmondható, hogy az üres ingatlanok jelensége rendkívül komplex, és számos tényező befolyásolja azt, vonja le a tanulságot a Telex cikke.